Megközelítőleg nyolc százalékkal, vagyis a 13.havi nyugdíj összegével csökkennek jövő évtől az indulónyugdíjak, mondta lapuknak Orbán Gábor, a Magyar Nemzeti Bank közgazdásza.

Ismert, a korábbi évek kereseteinél a jelenlegi részleges valorizáció helyett a teljes - a nyugdíjazást megelőző év szintjére történő - valorizációt kell alkalmazni, emellett pedig a nyugdíjak kiszámításánál figyelembe vett kereseteket, jövedelmeket már nemcsak a személyi jövedelemadóval csökkentik, hanem a keresetekből levont járulékok összegével is, ideértve az egyéni nyugdíjjárulékot, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat, az egyéni egészségbiztosítási- és munkavállalói járulékot.

A két módosítás ellenkezőleg hat majd a számításnál, a teljes valorizáció megközelítőleg 7-8 százalékkal emelné, a járuléklevonás azonban legalább 13-14 százalékkal csökkenti a végső összeget. Ennek az eredménye, valamint más befolyásoló számításoké az átlagosan várható nyolc százalékos csökkenés. Ez azt jelenti, hogy az a munkavállaló, akinek az idén még 100 ezer forint nyugdíjat számolnának ki, az új módszer szerint jövőre már csak várhatóan 92 ezer forintra számíthat.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság - (honlapján: www.onyf.hu és a területi igazgatóságokon is tájokoztatják az érdeklődőket) - a következőképpen segített megérteni a változást: a nyugdíjat az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig elért keresetek, jövedelmek átlagából kell kiszámítani. Ennek során természetesen a régebbi, az akkori alacsonyabb nominális színvonalat tükröző kereseteket aktuális nominális szinten kell számításba venni. Ez a valorizálás. Ha valaki például 2008. január 1-jén megy nyugdíjba, 1988. és 2007. közötti kereseteit a mai szabályok szerint úgy kellene valorizálni, hogy az 1988-2004-es időszakban elért kereseteit 2006-os szintűre emelik, a 2005-ös, a 2006-os és a 2007-es pedig marad eredeti nagyságában. A 2008-as új valorizációs szabály szerint viszont az 1988. és 2006. közötti keresetek mindegyike 2007-es szintre emelkedik. Mindez növelően hat az induló nyugdíjak színvonalára.

Csakhogy, erre ellentétetesen hat, hogy az 1988. óta a nyugdíjazásig elért kereseteket, jövedelmeket az azok megszerzésekor érvényes mindenkori szabályok szerinti járulékösszegeknek megfelelően csökkentik.
A CEMI (Central Europen Management Intelligence) korábbi tanulmányában kifogásolta, hogy jelenleg az újonnan nyugdíjba menők nyugdíja annak ellenére magas, hogy az uniós átlagnál lényegesen kevesebb szolgálati idővel rendelkeznek. A közgazdászok már akkor az induló nyugdíjak összegének csökkentését javasolták.

Orbán Gábor ezzel kapcsolatban azt mondta, a jövő évtől érvényes módosításokkal elérték, hogy a nettó helyettesítési ráta most már közelít az uniós és OECD-átlaghoz, mert - mint mondta - az ellátás összege ott az életpálya kereset 60-70 százaléka, Magyarországon viszont 90 százaléka. Az olló ennek ellenére csak kismértékben záródik, a 13. havi nyugdíj ugyanis szinten tartja a nyugdíj és az életpálya-kereset közötti arányt Magyarországon.

A közgadász saját véleményeként hozzátette: a nyugdíjkiszámítás módjának változásával egyetért, mégis úgy gondolja, nem fair az aktív korúakkal szemben, hogy minden terhet ők viselnek. A költségvetési egyensúly megteremtéséhez szükséges többletet is vállalniuk kellett, most pedig nyugdíjasként kerülnek rosszabb helyzetbe, szemben azokkkal, akik már korábban befejezték aktív életszakaszukat. Megjegyezte azt is, legtöbbet a nyugdíjkorhatár közelében lévő dolgozók vállaltak, ők néhány év alatt szenvedik el az adó- és járulékemelés terheit és a csökkenéssel járó nyugdíjszámítási eljárás hatásait is.

Muhari Judit, Népszava


fidesz.hu