Izgalmas és érdekes - így értékelte a monetáris tanács tegnapi ülését Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, azért, mert a testület egyes tagjai ugyanazon érvek és jelenségek hatására voksoltak a kamatvágás mellett, míg mások a 7,75 százalékos alapkamat tartása mellett. Végül utóbbiak kerültek többségbe: maradt az alapkamat.

Simor András elmondta: a belső folyamatok abba az irányba mutattak, hogy a jegybank tovább haladjon a korábban kijelölt úton, azaz 25 bázisponttal csökkentse az alapkamatot. Az inflációs folyamatok is a kamatvágás irányába hatottak: a GDP csökkenése - a második negyedévben 1,4 százalék - a csökkenő fogyasztást feltételezve kedvez a dezinflációs folyamatnak. A kínálati oldalon a mezőgazdasági termékek áremelkedése figyelhető meg a fagy- és az aszálykárok miatt.

A jegybank a legfrissebb inflációs jelentésében a korábbi 7,3 százalékról 7,6 százalékra emelte az idei, és 3,6-ról 4,5 százalékra a jövő évi inflációs prognózisát, a 2009. évit azonban 2,8 százalékról 2,4 százalékra csökkentette. A GDP idei bővülési ütemét a májusi előrejelzésben szereplő 2,5 százalékról két százalékra mérsékelték.

Korábban kényes pont volt a bérek túlzott emelkedése. Ezzel kapcsolatban Simor megállapította, hogy a második negyedévben lassú alkalmazkodás következett be a gazdaság teljesítményéhez. Különösen a szolgáltatásoknál volt ez megfigyelhető, azon belül is elsősorban a prémiumok terén, ami a bankelnök szerint érthető, hisz az alapbéreken nehezebb módosítani.

Mindezek alapján időszerű lett volna a kamatcsökkentés - foglalta össze Simor a tanácsülési vitát -, de közbeszóltak a nemzetközi folyamatok. Az Amerikában kirobbant másodlagos jelzálogpiaci válság a fejlett országokat érintette, de közvetve a fejlődő országokra is kihat. "Sajnálatos - mondta az MNB-elnök -, hogy a piac olyan országokkal sorol minket egy csoportba, amelyeknél már előrébb járunk a stabilizáció terén." Emiatt a kockázati felárak növekedtek, s ez már bennünket is közvetlenül érint. Hogy ez a helyzet egy hónap alatt megváltozna, arra nem számít a jegybank elnöke, de reméli, hogy a piaci szereplők észreveszik a stabilizáció terén elért eredményeket, és előbb-utóbb csökkenni fog a kamatfelár.

Mint ismeretes, az elemzői konszenzus az év végére hét százalék körüli alapkamatot valószínűsít. Simor András erről azt mondta: "A világképembe beleférne a beárazott alapkamat, de ahhoz nyugodtabb körülményekre lenne szükség".

Zelei Béla, Magyar Hírlap


fidesz.hu