Gül első államfői beszédében hitet tett a Török Köztársaság világi alapelvei mellett, azt ígérve, hogy pártatlan elnöke lesz az országnak. Egyúttal úgy vélekedett, hogy Törökországnak tovább kell haladnia a reformok útján, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükségesek.

Gült, az iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) jelöltjét a harmadik fordulóban választotta meg államfővé a török parlament. A két első fordulóval ellentétben, amikor a képviselők kétharmadának a támogatására lett volna szükség, a harmadik menetben már egyszerű többség is elegendő volt a sikerhez. Ekkor 339-en voksoltak Gülre az 550 fős parlamentben.

Az Európai Bizottság elnöke szerint a török elnökválasztás megtörténtével új, kedvező lendületet nyerhet az ország EU-csatlakozási folyamata. José Manuel Barroso röviddel az ankarai szavazás után közleményben fejezte ki jókívánságait a török elnökké megválasztott Gülnek.

Azon reményének adott hangot, hogy miután az elmúlt hónapokban a török politikai élet a törvényhozási és az elnökválasztásra összpontosított, most "új, azonnali és pozitív lendületet" lehet adni a török EU-csatlakozási folymatnak, számos kulcsterületen előre lehet lépni.

Barroso bízik abban, hogy az új török államfő "a hazájával és honfitársaival szembeni erős kötelességérzettől és felelősségtudattól áthatva" látja majd el hivatalát.

A tekintélyes diplomatának számító Gül, akinek nagy szerepe volt abban, hogy Ankara megkezdhette csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, iszlamista múltja miatt megosztja a török társadalmat. Egyesek hisznek abban, hogy a politikus mára a parlamenti demokrácia hívévé vált, mások viszont kétségbe vonják ezt.

Törökország világi elitje áprilisban megakadályozta a politikus megválasztását, attól tartva, felhasználhatná államfői tisztségét az ország világi berendezkedésének megváltoztatására. Időközben előre hozott választásokat rendeztek, s az AKP tovább növelte parlamenti többségét.

Az AKP cáfolja, hogy el akarná törölni az ország világi berendezkedését, maga Gül pedig többször állást foglalt az állam és a vallás szétválasztásának megőrzése mellett. A török vezérkari főnök viszont a szavazást közvetlenül megelőző közleményében "az ország világi berendezkedésének szisztematikus lerombolására" törő erőre figyelmeztetett. Hozzátette azt is: a hadsereg "nem ismer engedményeket" abban a szándékában, hogy megvédelmezze a Török Köztársaságot, amely "a jog uralmára alapozott szociális és világi állam".

MTI - fidesz.hu