Folyamatosan tárgyal ugyan a BKV menedzsmentje és a szakszervezet, a frontvonalak egyre inkább megmerevednek: a sztrájk elkerülhetetlennek látszik. A bizonytalanság azonban továbbra is nagy: bár általános sztrájkot hirdettek szeptember 4-re, senki nem tudja, hányan nem veszik fel a munkát. A törvény szerint ugyan az elégséges szolgáltatásról a szakszervezetnek és a munkáltatónak kellene megállapodni, az álláspontok egyáltalán nem közelednek. Sztrájk ettől függetlenül lesz szeptember 4-én - kivéve, ha addig megállapodnának a béremelésről -, legfeljebb a bíróság utólag állapítja meg, hogy jogszerű volt-e vagy sem.

A megállapodásnak azonban nem sok esélye van. A BKV határozott álláspontja szerint a cég dolgozói az idén már az országos átlagnál nagyobb, sőt, a tömegközlekedésben dolgozók átlagánál is magasabb, 7 százaléknak megfelelő, 15 ezer forintos béremelést kaptak. Kevés szó esik ráadásul a béren kívüli juttatásokról, ezek mértéke havonta 35-40 ezer forint értékű - fejtette ki tegnap Antal Attila vezérigazgató.

A szakszervezet által követelt további 6 százalékos béremelés költsége 2,8 milliárd forint lenne, amelyet három módon lehetne kigazdálkodni - ismertette a vezérigazgató. Az egyik a kölcsön, a másik a főváros támogatása, amelyre azonban nem számíthatnak - ezt a főpolgármester egyértelműen kijelentette -, a harmadik a tarifaemelés. Számításaik szerint 10 százalék bérfejlesztéshez a jegyek és bérletek árát 15 százalékkal kellene megemelni.

A vezérigazgató kitért arra is, hogy a szakszervezetnek joga van a munkabeszüntetés megszervezésére, ám a nulla szolgáltatási szint barátságtalan lépés volna, amellyel a várost sújtanák. Ezért kényszerültek arra, hogy a sztrájk idején bevethető járművezetőket keressenek és regisztráljanak.

A szakszervezet szerint ez törvénytelen és közlekedésbiztonsági szempontból erősen aggályos lépés (munkaügyi bírósághoz is fordultak, a Liga pedig a munkaügyi felügyelőséghez), míg a BKV jogászai (és munkaügyi szekértők) szerint nem az, hiszen kötelességük az elégséges szolgáltatás biztosítása. Antal Attila hangsúlyozta: amenynyiben a szakszervezet eláll a nulla szinttől, úgy a BKV e toborzási akciója valóban védhetetlen lenne. A menedzsmentnek egyetlen célja ugyanis, hogy a szolgáltatást legalább minimális szinten, de biztosítani tudják. Az úgynevezett hivatásforgalomnak például mindenképpen mennie kell. A posta vezetése például már hivatalos tájékoztatást kért a BKV vezetőitől arról, hogy mire kell számítaniuk, hiszen a kézbesítők "munkavégzésük során döntő mértékben veszik igénybe a BKV tömegközlekedési eszközeit". A munkabeszüntetés azonban fennakadásokat okozhat egészségügyi és életvédelmi szempontból is, hiszen a kórházakban dolgozók, rendőrök, tűzoltók nem jutnak időben munkahelyükre.

A vezérigazgató azt is elmondta, hogy az elégséges szolgáltatás biztosítására főleg fővárosi forgalmi rutinnal rendelkező, volt BKV-sofőröket alkalmaznának. Mivel a különféle közlekedési ágakban különböző betanítási időre van szükség, ezért ha nem születik megállapodás, pénteken már meg kell kezdeniük az alkalmi munkatársak felkészítését, akik egyébként annyi bért kapnak munkájukért, mintha aktív kollégáikat szabadnapról rendelnék be.

Nemes Gábor, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének alelnöke azonban leszögezte: szó nincs nulla szolgáltatásról, hiszen a BKV alvállalkozói, így például a - jobbára a külső kerületekben közlekedő - szerződéses buszjáratokat üzemeltetők a sztrájk idején is dolgoznak, ráadásul még abban sem sikerült megegyezni, hogy mi számítana elégséges szolgáltatásnak. Ehhez ismerni kell a BKV teljesítményének adatait, vagyis azt, hogy egy szeptember 4-i napon milyen a teljes szolgáltatás. Ennek adatait csütörtökön kapják meg, így akkor lehet pontosítani, hogy mit is jelent az elégséges szolgáltatás.

Az alelnök elmondta azt is, hogy kifogást emeltek a buszsofőrtoborzás ellen, és ezért a bírósági eljárás végéig a BKV nem hirdetheti akcióját és nem is foglalkozhat a jelöltekkel.

A fővárostól semmire ne számítsanak, a szakszervezetek által követelt béremelésre nincs fedezet - mondta tegnapi tájékoztatóján Demszky Gábor főpolgármester, aki a munkabeszüntetést "rendkívül aggasztó veszélyhelyzetnek" nevezte.

A főpolgármester rámutatott arra, hogy a BKV dolgozói átlagosan 220 ezer forintot keresnek havonta, többet, mint a MÁV-nál, a Volánnál vagy akár az országos átlagnál. Demszky emlékeztetett arra, hogy 2004 óta a fővárosi közlekedési vállalatnál összesen 41 százalékos béremelés volt. Megjegyezte: a sofőrök több pénzt is megérdemelnének, de így is "rendkívül jól meg vannak fizetve".

A BKV évente 55 milliárd forintot költ a bérekre, a jegy- és bérleteladásokból viszont csak negyvenmilliárdos bevétele van, az állam és a főváros pedig 59 milliárdos támogatást ad a vállalatnak. (Ezt azonban fejlesztésre, például metróépítésre fordítják, működési támogatást a BKV évek óta nem kap a fővárostól. Éppen erre hivatkozva állítják a szakszervezetek, hogy a kialakult helyzetért elsősorban a főváros a felelős.)

Elfogadhatatlannak nevezte a főpolgármester a szakszervezetek azon álláspontját, hogy a sztrájk napján üzemkezdettől délután egy óráig nulla szolgáltatást nyújtsanak. Éppen ezért nem tartja "munkajogi problémának", hogy a BKV újsághirdetésben keres a sztrájk napjára alkalmi, beugró buszvezetőket, Demszky szerint ez a cég vezetése részéről "egy kétségbeesett helyzetben tett helyes lépés, amelyet a maga összefüggéseiben kell vizsgálni".

A főpolgármester mindennek ellenére még bizakodik. "A sztrájkot elkerülhetőnek tartom. Ha kell, hétfő éjjelig tárgyalni fogunk" - hangsúlyozta.




A közlekedési társaság csak nyer a sztrájkkal


Nemzetgazdasági szinten 620 millió forint kárt okozhat a BKV szakszervezeteinek szeptember 4-re beharangozott munkabeszüntetése. A közlekedési társaság azonban a rövid sztrájkkal csaknem 100 millió forintot spórol. Ez abból a felmérésből derül ki, amit a sztrájk várható hatásáról készítettek - külső szakértők bevonásával - a társaságnál. Ebből kiderül, hogy a félnapos munkabeszüntetés a nemzetgazdaságnak - a piaci szereplők közvetlen kára és az államháztartás közvetett, elmaradó adóbevételei miatt - 620 millió forint veszteséget okoz. Ebből az adókiesés mintegy 120 millió forintot tesz ki. Becslések szerint a fővárosnak 480 millió forint kiesést okoz a sztrájk.

A BKV-nak viszont megtakarítást hozhat a sztrájk, hiszen az abban részt vevő dolgozók a munkabeszüntetés idejére nem kapnak fizetést. A BKV a 36 millió forint bevételkieséssel szemben 128 millió forint költségmegtakarítással számol (bár egyelőre nem tudni, hány dolgozó nem veszi fel a munkát kedd reggel).

A napi jegyvásárlás elmaradása ugyan érzékelhető lesz, a bérlettel utazók esetében azonban nincs ilyen hatás. Az elmaradó költségek összesen 92 millió forint megtakarítást jelentenek a BKV-nak. Az üzemeltetésben ez 80 millió forint készpénz-megtakarítást jelent, a járművek fenntartására 30 milliót nem kell kiadni, s 18 millió forintra tehető a járművek használatával járó értékcsökkenés elmaradása is.

Kun J. Erzsébet, Népszabadság


fidesz.hu