A négy visegrádi országot érintő felmérésben azt nézték meg, hogy egy kétgyermekes család egyik keresőjének mennyi pénz marad a zsebében akkor, ha bruttó bére ötszáz, illetve ezer euró.
Az előbbi kategóriában Lengyelország még megelőz bennünket az elvonások mértékét tekintve, az 1000 eurós, hozzávetőlegesen 250 ezer forintos bruttó bérkategóriában azonban már mi állunk legrosszabbul. A 250 ezer forintos bruttó fizetés esetén egy cseh polgár 199 475 forintot vihet haza 2007-ben, míg a reformcsomag hatására 2008-ban ez az összeg 220 975 forintra növekszik. Ugyanezen bruttó fizetés Szlovákiában 195 ezer forintos, Lengyelországban pedig 170 875 forintos nettó bért jelent. A lista végén kullogó Magyarországon kereken 143 ezer forintot tehet zsebre az adófizető állampolgár ennyi bérből.

A százalékban mérve hasonló társadalombiztosítási járulékterhelés ellenére jelentős eltérések keletkeznek. Ezeket az eltéréseket elsősorban az adórendszerek közötti különbségek, az adóalap számítása, az alkalmazott sávok száma és szélessége, az adókulcsok, illetve a családi kedvezmények mértéke okozza.

További érdekesség, hogy Csehországban 2008-ra olyan adóreform bevezetését tervezik, amelyik a munkáltatók összköltségének változatlanul hagyása mellett a speciális családi kedvezmény következtében jelentős nettójövedelem-növekedést eredményezhet - kommentálta a felmérést lapunknak Ágoston Katalin, a Deloitte Magyarország adóosztályának menedzsere.

Csécsi László, Magyar Nemzet


fidesz.hu