"A villamosenergia-szolgáltatók bizonyos esetekben nehézkesen, különböző többletkötelezettségek kikötésével hajlandók átvenni a lakosság által előállított megújuló energiát. Pedig a törvény lehetőséget ad arra, hogy az otthon termelt megújuló energiával rá lehessen csatlakozni a villamosenergia-hálózatra. A területileg illetékes szolgáltató meghatározott áron köteles átvenni az előállított mennyiséget" - mondta lapunknak Kazai Zsolt, az Energia Klub szakértője.

A legegyszerűbb módszer az lehet, amikor a háztartás által elfogyasztott energiamennyiségből levonják a helyi hálózatba visszatáplált, otthon előállított energia árát. A fogyasztó függetleníteni is tudja magát a szolgáltatótól, például áramszünet ellen is bebiztosíthatja magát, ha az otthon megtermelt energiát akkumulátorokban tárolja. Leggyakrabban napelemekkel és szélturbinás megoldással hoznak létre nem ipari méretekben megújuló energiát a villamos energia kiváltására.

A kötelező felvásárlási előírás a hőre még nem vonatkozik, ez azonban a jövőben változhat. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megújuló energiákról szóló stratégiájában szerepel, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a hő termelésének támogatására. Lakossági szinten a legelterjedtebb termelőmódszer a napkollektor alkalmazása, ez a melegvíz-szükséglet hetven-nyolcvan százalékát is fedezni tudja éves szinten, és a fűtésre is rásegíthet. Ez azonban - mint a többi megoldás - rendkívül beruházásigényes: ha a kiváltandó energiafajta a földgáz, a megtérülési idő jelenleg tizenöt év körül van, ami viszont kedvező, főleg ha azt vesszük, hogy a gázkazán ára sosem térül meg, csak amortizálódik a készülék. Fűtésre és vízmelegítésre például a biomassza és a geotermikus hőszivattyú is alkalmas.

Az Energia Klub szakértője szerint a megújulóenergia-termelés elterjesztése előtt az energiafogyasztást kellene hatékonyabbá tenni, illetve a pazarló fogyasztói szokások is változtatásra szorulnak. Mielőtt valaki befektetésre szánja el magát, érdemes odafigyelni az épület állagára, például ha hiányos a szigetelés, az előállítható mennyiségnél lényegesen nagyobb lesz a ház energiaszükséglete. Adott esetben előfordulhat, hogy ki sem tudjuk fűteni rendesen a házat, olyan nagyok a rések. "Óriási tartalékok vannak az energiahatékonyság megteremtésében, nemcsak lakossági, hanem vállalati szinten is" - mondta a civil szervezet képviselője. Jelenleg a gazdasági tárca brüsszeli nyomásra egy akcióterv létrehozásán dolgozik ez ügyben, már a szakmával való egyeztetésnél tartanak. Magyarországon a hatékonyságban rejlő tartalékot húsz-harminc százalékosra becsülik. Ennyivel fogyaszthatnánk kevesebb energiát ugyanezen komfortszint mellett. A civilek a kormányzat szakpolitikájával kapcsolatban leginkább a kiszámíthatóságot és az ambiciózus célokat hiányolják. Igen gyakran változik a területet leginkább befolyásoló villamosenergia-törvény, ami a befektetőket elbizonytalanítja.

A megújuló energiák részesedése Magyarországon a vállalások alapján 3,6 százalék kell hogy legyen 2010-ig a villamosenergia-felhasználáson belül. Ez a cél egyébként a legalacsonyabb az EU-ban. Tavaly Magyarországon az előző évhez képest kevesebbet állítottak elő ebből, mégis a 3,6 százalékos határérték felett teljesítettünk 0,2 százalékkal. Ennek nagyobb részét sajnos az alacsony hatásfokú biomassza-erőművek adják. A mennyiség kisebb részét maguk a szolgáltatók hozzák létre, nagyrészt szélerőmű-kapacitások révén, a többi a befektetőktől származik, míg a lakossági hozzájárulás aránya elhanyagolható mértékű. Jelenleg Magyarországon valamivel több mint hatvan megawattnyi szélerőmű-kapacitás van, ami 2010 körül 330-ra nőhet a jelenleg tervbe vett és engedélyezett beruházások megvalósításával. Ez a kapacitás a kedvezőbb szélenergia-potenciállal rendelkező észak-nyugat-magyarországi megyékben épül majd fel.

Nagy Vajda Zsuzsa, Magyar Hírlap


fidesz.hu