Magyarország államadóssága húszmilliárd dollárt tett ki 1989-ben, a jelek szerint tizenhét esztendő leforgása alatt ezt sikerült megnégyszerezni. Az adatsorok szerint nagyjából nyolcvanmilliárd dollárt tesz ki az eladósodottság. A gond nemcsak az, hogy hazánk ezzel a mutatóval Európa egyik legeladósodottabb állama lett, hanem az is, hogy az állomány gyorsan növekedett az elmúlt években. Ezen belül is a külföldi államadósság - a külföldiek kezében lévő és a nem forintban, hanem euróban vagy más devizában fölvett - összege gyarapodott leginkább. Számítások szerint a teljes bruttó államadósság döntő részét a kamatterhek kifizetésére fordítja Magyarország. A szóban forgó teljes összegnek 25 százalékát használtuk fel fogyasztásra vagy beruházásra.

Adósságcsapdába először a hetvenes években kerültünk, amikor az állam az olajárrobbanás hatásait akarta kivédeni. Ugyanakkor a nyugat-európai államok többsége a hitelfelvétel helyett az egész gazdasági struktúrát energiatakarékosabb szerkezetre állította át. 1990-ben, a rendszerváltáskor a bruttó hazai terméknek (GDP) csaknem nyolcvan százaléka volt a teljes adósság, és 2000-re sikerült 52 százalékra mérsékelni. Most újra hetven százalék közelében tart.

Az euró bevezetéséhez jelentősen csökkenteni kell az ország eladósodottságát, hiszen az uniós fizetőeszköz átvételének egyik feltétele a GDP-arányos hatvanszázalékos szint.

Az államháztartási hiány és az államadósság alakulása természetesen összefügg. Ha ugyanis deficit van, azt kölcsönből - állampapírból - fedezik, a hitel pedig adósságot hoz. Következmény: ha hiány van, nő az adósság is. A Pénzügyminisztérium honlapján közölt konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos bruttó államadósság mutatószáma 2007-ben több mint 71 százalék lesz, jövőre 72,3, majd 2009-ben 70,4 százalék.

Ezzel kapcsolatosan Madár István, a Portfolio.hu elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenti adatokat még tavaly számolta ki a pénzügyi tárca, ám akkor még magasabb hiányszámot terveztek.

"Mivel az idén és jövőre is a tervezettnél alacsonyabb lesz a központi deficit, ez jótékonyan hathat az államadósság alakulására" - mondta a szakértő. Modellezéseik alapján négyszázalékos GDP-arányos államháztartási hiány elérése esetén "áll be" az államadósság csökkenő szintre. Érdemes arra is figyelni, hogy a jegybank közlése szerint a névértéken számított, konszolidált bruttó államadósság a GDP 65,6 százaléka volt a második negyedév végén. Meglepő, hogy az előző negyedévben is ekkora volt, vagyis ebből ítélve megállt az államadósság csökkenése. Ezt az adatot azonban érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis a jegybank az idei második negyedévre még nem rendelkezik folyó áron számított, részletes GDP-adattal - hívta fel a figyelmet a Portfolio.hu elemzése.

Szajlai Csaba - Németh András Péter, Magyar Hírlap


fidesz.hu