A környezetvédelmi tárca közbeszerzési pályázatot írt ki a csepeli galvániszap szállításra való előkészítésére, elszállítására és hasznosítására vagy ártalmatlanítására. A beérkezett ajánlatokat a tárca 2007. október 25-én bontja fel - reagált az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében a sajtótájékoztatón elhangzottakra a szaktárca. Németh Szilárd és Illés Zoltán a feljelentés tényét nyilvánosságra hozva a nap folyamán azt is elmondták: 2007 júniusában újabb 10 tonnával szaporodtak a galvániszapos hordók. Továbbra is követelik, hogy a szennyező anyagot szállíttassák el, a területet kármentesítsék, és a hatóságok derítsenek fényt az elhelyezőre, őket a bíróság büntesse meg - tették hozzá.

A hordók a Dunától 100-150 méterre vannak, egy részük megsérült, szétrohadt, ami a talaj szennyezettségéhez vezetett, s a folyóba is bekerülhetett az anyagból. Az időközben fóliával letakart hordókat egy Fríz Kft. nevű cég szállította oda engedély nélkül. A környezetvédelmi hatóság felszólítása ellenére a galvániszap eddig a helyén maradt, az időközben tönkrement cég ugyanis az eltávolítás 80-100 millió forintos költségét nem tudta kifizetni. A galvániszap ügyében a környezetvédelmi felügyelőség - zöld szervezetek részvételével - az idén februárban talajvizsgálatot végzett a Bálint Analitika elnevezésű laboratórium bevonásával. A minisztérium szerint a mérési adatok megnyugtató eredményt hoztak, a galvániszap miatt nincs katasztrófa- és életveszély, a csepeli ivóvízbázisra nincs káros hatással.

A fideszes szakértő nem osztja ezt a véleményt, szerinte nemcsak Csepelen van katasztrófaveszély, hanem a szennyező anyag az ország más településeit, sőt Szerbiát, Romániát és Bulgáriát is veszélyezteti. A politikus márciusban Persányi Miklóst, az akkori környezetvédelmi minisztert tette felelőssé a kialakult helyzetért.
Illés Zoltán üdvözölte, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2007. augusztus 13-án közbeszerzési eljárást indított a galvániszap elviteléért, aminek tervezett költsége 60 millió forint, és amelyet közpénzből fognak finanszírozni, azt azonban kifogásolta, hogy sem a szaktárca, sem a környezetvédelmi, sem pedig az önkormányzati hatóság nem tett feljelentést az ügyben.

Utalt arra is, hogy az általuk feltárt cégháló szerint a galvániszap elhelyezéséért felelős cégek és a tiltakozó hullámot kiváltó Nagymező utcai mélygarázs kivitelezője között tulajdonosi összefonódás van. A szakértő kifejtette, hogy a rendőrség részére minden általuk feltárt dokumentumot eljuttatnak, hogy ezzel is segítsék a hatóság munkáját. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) által júliusban kért szakértői vélemény megállapította, hogy noha a becsomagolt csepeli galvániszap jelenlegi állapotában a környezetre nem veszélyes, azonban az azt ért külső behatások következtében a csomagolás megsérülése miatt a környezetre bármikor ártalmassá válhat - olvasható a tárca közleményében.

A szakvélemény ezért a galvániszap elszállíttatását javasolta a minisztériumnak - írja a főhatóság -, amire azt követően nyílt lehetőség, hogy az ügyben érintett céget felszámolták, így állami feladattá vált a környezeti kockázatot jelentő hulladék elszállíttatása. A KvVM emlékeztet arra, hogy augusztusban közbeszerzési pályázatot írt ki a galvániszap szállításra való előkészítésére, elszállítására és hasznosítására vagy ártalmatlanítására. A beérkezett ajánlatokat 2007. október 25-én bontja fel. Az elszállításra a nyertes pályázónak a szerződéskötéstől számítva két hónap áll majd rendelkezésére. A minisztérium tudatja azt is, hogy a hatóság 2007 júniusában "ismételt helyszíni ellenőrzése során meggyőződött arról, hogy nem került sor újabb galvániszapos hordók beszállítására".

MTI - fidesz.hu

***

Németh Szilárd és Illés Zoltán sajtóközleménye

Gyerekmese volt a pórul járt feltaláló története

Az általunk ismert dokumentumok alapján kész átverés, és a valóságot elfedő gyerekmese, hogy az 1200 tonnás csepeli galvániszap-szennyezés mögött pusztán egy szerencsétlen, hajléktalanná vált feltaláló áll, és ezért kell a veszélyes hulladékot közpénzből elvitetni.

Az általunk bemutatott dokumentumok szerint közvetlen személyes és üzleti kapcsolat is fennállt, illetve fennáll Budapest legbotrányosabb környezetszennyezése, valamint a Nagymező utcai mélygarázs kivitelezőjeként is elhíresült MURUS Zrt., a csepeli "Rákóczi Liget" befektetője, valamint a lakópark projekt lebonyolító cége között.

Bebizonyítottuk azt is, hogy idén júniusban újabb 10 tonna ismeretlen összetételű veszélyes hulladékot szállítottak a galvániszap-telepre. Lefényképeztük, és rendkívül beszédesnek érezzük, hogy a telepen a MURUS Zrt. kisteherautóján ugyanazok a hordók álltak júniusban, amelyeket pár nappal később már a galvániszap-telep hordói között találtunk meg. Az tehát a gyanúnk, hogy egyesek abban a reményben szennyezték tovább a környezetet, hogy a veszélyes hulladékot majd közpénzből viteti el az állam. Ezért a mai napon büntető feljelentést tettünk ismeretlen tettes ellen a csepeli rendőrségen.

Másrészről nagyon bonyolult személyes, önkormányzati és üzleti kapcsolatrendszert sikerült feltérképeznünk. A MURUS Zrt. igazgatósági elnöke Kreisz Gyula. Az igazgatóság tagjai között van Gyarmati Zoltán, aki több cégben is Hajts Attilával és Kreisz Gyulával együtt jelenik meg. Igazgatótanácsi tag Kunos Péter, aki 1989-1990 között pénzügyi államtitkár volt. Az Agrobank vezérigazgatójaként vesztegetés miatt 2 év letöltendő börtönbüntetést kapott, de Göncz Árpád kegyelmet adott neki. Igazgatótanácsi tag Hatvani Szabó János, az ÁVÜ volt vezetője, egykori "főprivatizátor" is. 2003-2004 között volt a cég fb-tagja Élő Norbert, XII. kerületi MSZP-s politikus, önkormányzati, parlamenti képviselő.

A csepeli galvániszapot a FRÍZ Kft. tette le. Vezetője Jakab István feltaláló volt, aki ma hajlétalannak mondja magát, cége papíron fizetésképtelen, felszámolás alatt áll. Cégbírósági dokumentumaink szerint ugyanakkor 2004. március 25-én Hajts Attila, Kreisz Gyula és Gönczi Albert megalakították a FRÍZ 2004 Kft.-t, egy nappal később pedig a galvániszapot lerakó Fríz Kft. taggyűlésén Hajts Attilát ügyvezetőnek választották meg. Gönczi Albert 33%-os, Kreisz Gyula 66%-os szavazati jogot szereztek meg ekkor a társaságban. Hajts Attila a MURUS Zrt. felügyelőbizottsági tagja, a galvániszapnak telephelyet adó Diamond Build Kft. tagja és ügyvezetője. Kreisz Gyula - ahogy már említettük - a MURUS Zrt. vezetője, a Rákóczi Liget befektetőjének a Csepeli Lakásfejlesztő Zrt.-nek jelentős tulajdonosa, és a lakópark-beruházás projektlebonyolítója.

A csepeli önkormányzat galvániszap-ügyben kimutatott hozzáállását felháborítónak és felelőtlennek tartjuk. Az 1200 tonna veszélyes hulladék tárolására és hasznosítására ugyanis az önkormányzat adott ki elvi engedélyt 2003. július 7-én, mindössze 5 nappal az engedély-kérelem után. Elegendő volt ez az 5 nap minden körülmény felelős megvizsgálására? Úgy tűnik egyáltalán nem. Az önkormányzat ráadásul társtulajdonos a Motorkerékpár utcai galvániszapos telek esetében, azaz a jogi felelősség ugyanúgy terheli, mint a Diamond Build Kft-t. A kerület MSZP-s vezetése a környezetszennyezés dokumentumait, a közel 10 millió forintba kerülő szakértői jelentéseket rendre elhallgatta, a galvániszap őrzését pedig az SZDSZ elnökére bízta. Több mint egymillió forint lett erre kifizetve, de az SZDSZ-es cég emberét még soha senki nem látta. Ennyi pénzért még azt sem sikerült észrevenni, hogy 10 tonna újabb veszélyes hulladékot szállítottak a telepre!

Egyetértünk, és támogatjuk az 1200 tonna csepeli galvániszap elvitelét. A közbeszerzési eljárásban kiírt 60 millió forintos pályázati összeget reálisnak tartjuk. Elképesztő ugyanakkor, hogy a júniusban Csepelre került újabb 10 tonna, ismeretlen eredetű veszélyes hulladék ügyében az illetékesek (csepeli önkormányzat, környezetvédelmi felügyelőség) nem tettek hivatalból büntető feljelentést. Követeljük a galvániszap-szennyezésért felelősök megbüntetését, az okozott kár, a kármentesítésre fordított közpénz-milliók jogi úton történő kifizettetését!

Budapest, 2007. augusztus 31.


Németh Szilárd
Fidesz-KDNP frakció, frakcióvezető

Illés Zoltán
Fidesz-MPSZ környezetvédelmi szakértő