Egy hónappal ezelőtt kiadott előrejelzéséhez képest jelentősen rontotta a magyar gazdaság növekedésére és az inflációra vonatkozó prognózisát a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A kutatók ezzel gyakorlatilag követték a többi intézetet és elemző központot, amely a második negyedéves GDP adat tükrében már úgy látja: a megszorítások a korábban vártnál jobban visszavetik a magyar gazdaság fejlődését.
A gazdasági növekedés üteme a második negyedévben lelassult, mindössze 1,4 százalékos volt. A GKI szerint ez részint a kedvezőtlen időjárás miatt mérséklődő mezőgazdasági termeléssel, részint az állami építési beruházások jelentős visszaesésével, harmadrészt a kiskereskedelmi forgalom háromszázalékos visszaesésével magyarázható. Az ipar növekedése majdnem teljes egészében az exportnak köszönhető, a kivitel tizenhat százalékkal nőtt, míg a belföldi értékesítés csupán egy százalékkal. A vásárlóerő megcsappanását a fogyasztási cikkek belföldi eladásának visszaesése jelzi leginkább.
A GKI elemzése szerint az infláció túljutott a csúcsponton, s szeptembertől erőteljesen mérséklődik, bár a mezőgazdasági termelői árak - főleg a kedvezőtlen időjárás okozta rossz hazai termés következtében - fékezik ezt a folyamatot. Így az év egészében 7,5 százalékos, az év végére pedig 5,5 százalékos infláció várható.
A bruttó keresetek júniusban jelentősen emelkedtek. Ez a költségvetési szektorban azzal volt magyarázható, hogy a 13. havi fizetés felét előre kifizették - ennek köszönhetően több mint nyolc százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. Az üzleti szférában júniusban tízszázalékos volt a bérnövekedés. Utóbbi a GKI szerint a legalább részben a gazdaság kifehéredéséből ered. Az év egészében így is négyszázalékos reálbércsökkenés várható.
A munkanélküliség idén eddig kisebb a tavalyinál, az év végére azonban részben szezonális okok, részben a - például a pedagógusok körében - várható elbocsátások hatására némi emelkedés várható.
A 2006 októberétől nyolcszázalékos jegybanki alapkamat júniusban megkezdődött csökkentése a nyár folyamán megtorpant. Idén - az infláció esésével párhuzamosan - még egy százalékpontos kamatcsökkentés várható, így az alapkamat az év végére hét százalék körül, esetleg ez alatt lehet. A forint augusztusban gyengült, de éves átlagban az első hét hónap átlagának is megfelelő 250 forint/euró árfolyam valószínű. Az államháztartási hiány az EU módszertana szerint a GDP hat százaléka lesz, még mindig nagyon magas, de kisebb a konvergenciaprogramban előirányzottnál.
Az export az első félévben három százalékponttal gyorsabban nőtt az importnál, a külkereskedelmi hiány kevesebb mint felére csökkent.
Szabó Eszter, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap
fidesz.hu