Benes-dekrétumok, szlovák politikusok által Magyarországtól visszakövetelt műkincsek, Magyar Gárda - ezek a kérdések foglalkoztatták szombat délután leginkább a felvidéki Párkányból, a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tanácskozásáról, az úgynevezett kis Máértról nagy számban tudósító magyar és szlovák újságírókat.

Mint ismeretes, az "igazi"-nak nevezett Máért, az 1999-ben alakult Magyar Állandó Értekezlet Trianon óta először teremtett nyilvános és törvényes keretek között lehetőséget a Kárpát-medencei magyar politikai pártok együttes tanácskozására. Az értekezlet 2002-ig a nemzetpolitika működőképes elemeinek létrehozásával foglalkozott, majd a Fidesz által elvesztett választásokat követően "a magyarországi kormány nyomására az említett elemek elsorvasztásának időszaka következett, a státustörvény módosításával, valamint olyan politikai záró nyilatkozatok kikényszerítésével, amelyek mögött kormány- vagy talán pártérdekek rejlettek, és amelyeket nem a nemzetpolitika szempontjai vezéreltek" - emlékezett vissza Duray Miklós, az idei tanácskozást szervező szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) stratégiai alelnöke.

A csőd 2004. november 11-én következett be, amikor záró nyilatkozat nélkül ért véget a Máért. Az értekezleten részt vevő két magyarországi kormánypárt elutasította a többség javaslatát, amely arról szólt: a résztvevők elvárják a magyarországi választóktól, hogy sikerre viszik az állampolgárságról kiírt népszavazást. Ezt követően javasolta Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, hogy a kis Máérton, a magyarországi parlamenti pártok részvétele nélkül folytatódjon a találkozások sorozata. Miközben tehát szombaton aktuálpolitikai kérdésekkel próbálták az újságírók szóra bírni a találkozón részt vevő, de alkalmanként kisebb-nagyobb szünetet tartó politikusokat, a tárgyalóteremben ülők az anyaország jövő év elejére várható schengeni csatlakozásának problémáin és azok lehetséges megoldásain tanakodtak. A sajtó által felvetett kérdésekre az értekezletet követő sajtótájékoztatón is a nyilatkozók egyöntetűen, határozottan és szűkszavúan válaszoltak. Csáky Pál MKP-elnök elmondta, nem tudják, milyen műkincsekről van szó, s a Nemzeti Gárdáról is közölte: nem ez a legnagyobb gondjuk, a kis Máérton szó sem esett róla. Az értekezlet záró nyilatkozatába foglaltakból kiderült, a résztvevők üdvözölték Szlovákia, Szlovénia és Magyarország belépését a schengeni övezetbe, de kérték a magyar kormányt, hogy azon magyar közösségek tagjainak, amelyek egyelőre nem válnak a rendszer részévé, találjon külön megoldásokat az anyaországgal és az egymással való kapcsolattartás megkönnyítésére.

A küldöttek szerint ide tartozik a letelepedés nélküli magyar állampolgárság megszerzése, a nemzeti vízum kiadásának egyszerűsítése, kishatárforgalom életbeléptetése Kárpátalján, valamint az uniós tagállamok ide vonatkozó pozitív mintáinak felhasználása. A résztvevők a határon túli magyarok számára biztosított támogatási rendszerrel kapcsolatban elvárják a státustörvény végrehajtását.

A párkányi résztvevők tiltakoztak, mert...
- ...Romániában magyar politikusokat etnikai hovatartozásuk miatt koholt vádak alapján meghurcolnak.

- ...Szerbiában magyar kisebbségek tagjait etnikai hovatartozásuk miatt fenyegetnek és bántalmaznak.

- ...Szlovákiában a kormány nem biztosítja a Selye János Egyetem működésének elégséges feltételeit, s veszélybe került a Szlovák Rádió magyar adásának léte is.

- ...Ukrajnában kisebbségellenes intézkedéseket hoztak az oktatáspolitikában.

- Szlovénia kormánya az ország régióinak kialakításakor figyelmen kívül hagyja a nemzetiségi arányokat.

Kristály Lehel, Magyar Hírlap


fidesz.hu