A hetvenes években még természetes volt, hogy a Balatonra és környékére ki lehetett tenni a "megtelt" táblát. Az utóbbi évtizedben azonban nem csak a hagyományosan itt nyaraló németek, hanem a belföldiek rohama is elmaradt. A hazai turisztikai szakemberek és az ottani szolgáltatók a Balaton népszerűsítésén túl azt szerették volna elérni, hogy hazánk más régióiba is visszacsábítsák a turistákat.
Siófokon például alig valamivel vannak kevesebben, mint a főszezonban. A szállásadók azt mondják, hogy az utóbbi évek legjobb utószezonja a mostani. Egyelőre az éttermek és a büfék sem zárnak, mert még sok a vendég és sok a program a Balaton-parton. Az idén nem igazolódott a közhiedelem, hogy augusztus 20-tól kiürül a Balaton.
A turizmus, ahol valójában élményt vásárol a turista, nagyon időjárásfüggő. Az idei esztendő bővelkedett a meleg napok számában, ám a balatoni telt ház nemcsak ennek, hanem annak is köszönhető, hogy az elmúlt évek fejlesztései kezdenek beérni - állítják a szakemberek. Az idén egyébként még azok a rendőrök is tovább maradnak a tervezettnél, akiket a nyári főszezonra vezényeltek a Balaton-partra. A keszthelyi rendőrkapitányságon például úgy döntöttek, hogy szeptember közepéig mindenképp igényt tartanak az szezonra erősítésként kapott rendőrök munkájára.
Beszélő számok
Bár a KSH turisztikai vendégforgalomra vonatkozó júliusi adatai még nem állnak rendelkezésre. Róna Iván, a Magyar Turizmus (MT) Zrt. vezérigazgatója az első félév vendégforgalmi adatai és a szakmai visszajelzések alapján úgy gondolja, hogy Magyarország eredményesen zárja az idei nyári szezont, elsősorban a belföldi turizmus dinamikus növekedésének köszönhetően.
Az első félévben a vendégforgalom gyarapodott az előző év hasonló időszakához képest a hazai szálláshelyeken. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma az Észak-Alföldön, a Tisza-tónál, a Dél-Alföldön, a Közép-Dunántúlon és a Balatonnál emelkedett. A legnépszerűbb belföldi úti cél továbbra is a Balaton, a külföldi viszonylatok közül pedig Horvátország. A magyar tengerhez összességében több mint háromszor annyi utazást terveznek, illetve terveztek honfitársaink, mint Horvátországba, amely a második legnépszerűbb külföldi úti cél. A legtöbben július és augusztus hónapban utaztak, a legnagyobb népszerűségnek a négy-hét éjszakás utazások örvendtek.
Olcsó BalatonA turisztikai marketingszervezet a mostani főszezon elején is összehasonlította a Balaton és a legnépszerűbb európai tengerpartok, illetve a Balaton versenytársainak számító legfontosabb tavak turisztikai szolgáltatásait. A 2007. évi felmérésbe bevont országok Ausztria (Wörthi-tó), Horvátország, Franciaország, Görögország, Olaszország (tengerpart és Garda-tó), Portugália, Spanyolország és Szlovénia voltak. A vizsgálat a három-, a négy- és az ötcsillagos szállodákra, a négy- és a hatfős apartmanokra, valamint a főbb éttermi és kávéházi szolgáltatások áraira - beleértve például sör, ásványvíz, kávé, főétel, fagylalt árait is - terjedt ki. Kiderült, hogy a szállásdíjak, valamint a vendéglátó szolgáltatások árai a Balatonnál európai viszonylatban az átlagosnál alacsonyabbak. Összességében a Balaton kismértékben olcsóbb a legfőbb versenytársnak tartott horvát tengerpartnál. Egy adag leves és főétel a Balaton-parton átlagosan 9,2 euróba, Horvátországban 12,5 euróba, az olasz tengerparton 27 euróba, a Wörthi-tónál 17,8 euróba kerül. Egy üveg márkás sörért a magyar tengernél átlagosan két eurót kérnek, ezzel szemben az átlagár Ausztriában, Olaszországban és Törökországban meghaladja a három eurót.
Az MT Zrt. az augusztus-októberi időszakot illetően a belföldi forgalom további növekedésére számít az év hátralevő időszakában. A bővülésben a Magyar Turizmus Zrt. kampányai mellett, nagy szerepet játszik az üdülési csekk, amelyet tavaly 25 milliárd forint értékben értékesítettek. Az idei első hét hónapban már 21 milliárd forint ez az összeg, így várhatóan jelentősen sikerül túlszárnyalni a tavalyi esztendőt.
Az Magyar Turizmus Zrt. az idén kezdeményezte a Légi Marketing Alap létrehozását is, tekintettel arra, hogy - az új repülőgép-beszerzéseknek köszönhetően - a közeljövőben több új légi járat indítására is lehetőség nyílik magyarországi repülőterekre. A társaság célja, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források megsokszorozódjanak azokon a küldőpiacokon, ahonnan az új járatok indítása várható.
Nagy Ottó - Hunyor Erna - Kiss Gergely, Magyar Hírlap
fidesz.hu