Hacsak nem szorgalmasabbak a kínaiak, vagy tán tehetségesebbek a mieinknél. Ámbár a legutóbbi olimpián (Torinóban) a magyar lányok a 4-szeres olimpiai bajnok kínai csapatot 2,5-1,5-re legyőzték! Tehetség tekintetében, úgy látszik, nem kell szégyenkeznünk, de eredményeinket a Polgár lányok és Mádl Ildikó szaloniki és Novi Sad-i (Újvidék) fényes emlékéhez, aranyérmeihez kell mérnünk.

A kínai férfiak azonban sem csapatban, sem az egyéni tornákon nem tudtak fölzárkózni a hölgyekhez, pedig élő pontszámban s talán játékerőben is megközelítik a világ legjobbjait. A szovjet férfi gárda már nem olyan erős, mint 20-30 évvel ezelőtt, ukránok, örmények is szóhoz juthattak az olimpiákon, de mi magyarok sem panaszkodhatunk: a legendás szovjetek előtt Buenos Airesben arany, majd Máltán 1-2 holtverseny a szovjetekkel - sakktörténetünk legszebb teljesítményei mindmáig.

2002-ben pedig teljesen ifjú válogatottunk ezüstérmet szerzett a Kaszparov által vezényelt oroszok mögött. Karpov és Kaszparov visszavonulása ugyan meggyengítette az orosz hegemóniát, de a múlt sikereit egyelőre az új generációk nem tudják felejtetni.

A jövő évi olimpia Drezdában bizonyára okoz majd meglepetéseket: a mieink - Lékó, Polgár Judit, Almási hármassal az élen - okozhatnak újra kellemes meglepetést.

A mostani, Nizsnij Novgorod-i előrejelzések (az oroszok nem a legjobb férfiakat állították szembe a kínai elittel) különös változásokat nem jeleznek. A kínai hölgyek fölényesen győztek (27-23), és a férfiak az utolsó fordulóban egyenlítettek a második-harmadik orosz garnitúra ellen (25-25). A pontok egybeszámolása a kínaiaknak kedvezett: 52-48, amivel hazatérésük diadalnak lesz értékelve. Valóban, a férfi gárda teljesítménye 2600 élő fölötti volt.
Nem irigylem az orosz vezetést: bátorságuk az összeállítást illetően nem volt indokolt. Egyedül a bajnok Alekszejev 7 pontja (10-ből) elfogadható.

Bilek István, Magyar Nemzet


fidesz.hu