Az Európai Parlament a nyarat követő első strasbourgi ülésén foglalkozott az Európát súlytó természeti katasztrófákkal. A legtöbb képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy szükség lenne egy közös európai, gyorsreagálású erő létrehozására, amely természeti katasztrófák esetén az egyes tagállamoknak azonnali segítséget nyújthatna. Más képviselők felszólalásukban inkább a tagállami katasztrófavédelmi erők megerősítésének szükségességét, a közös európai normák tagállami szinten való hatékony végrehajtását és a végrehajtás ellenőrzésének fontosságát emelték ki.
Jó volt látni, hogy azonnal, amikor a görög hatóságok az Európai Bizottság Megfigyelő és Információs Központjához (MIC) fordultak, hogy európai partnereiktől kérjenek segítséget, számos tagállam mozgósította polgári védelmi erőforrását. Voltak, akik tűzoltó‑repülőgépekkel siettek Görögország segítségére, mások helikoptereket, megint mások - s benne a magyar tűzoltók is - derekasan küzdöttek a lángok ellen heteken át, kiérdemelve a görög és az európai polgárok háláját és köszönetét.
Az EP feladata azonban a nyári természeti katasztrófákkal kapcsolatos uniós intézkedések értékelése, az előrejelző rendszer hatékonyságának növelésével kapcsolatban levonható tanulságok megfogalmazása, valamint annak megválaszolása, hogy hogyan lehetne az európai országok közötti szolidaritásra építve hatékonyabban megakadályozni és kezelni az ilyen katasztrófahelyzeteket.
"Az ilyen szomorú események kapcsán az együttérzésen túl a szolidaritás és egymás kölcsönös támogatása is nagyon fontos. Mint magyar képviselő, büszke vagyok arra, hogy a magyarországi tűzoltók otthoni nagyon nehéz anyagi és technikai körülményeik ellenére is elmentek Görögországba, ahol sikerrel vették fel a küzdelmet a lángokkal." - mondta el Olajos Péter néppárti magyar képviselő.
Ezzel együtt olyan anomáliákra is felhívta az MDF-es képviselő a figyelmet, melyet szerinte az Európai Uniónak és az európai kormányoknak alapvetően másként kellene kezelniük. Emlékeztetett arra, hogy mind a görögországi, mind a szicíliai tűzvészek kapcsán felmerült a szándékos gyújtogatás gyanúja is. Olajos Péter kifejtette, "Nagyon fontos, hogy egy-egy szándékos gyújtogatás során keletkezett kár, melynek során védett természeti értékek sérülnek vagy akár semmisülnek meg, ne vezethessen ezen területek átminősítéséhez. Ha egy szándékosan eldobott csikkel ki lehet játszani a hatóságokat, és a természetvédelmi indokok miatt visszautasított pl. építési engedélyekhez így hozzá lehet jutni, akkor hamarosan egész Európa lángolni fog. Az Európai Uniónak és tagállamainak különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az esetleges természeti katasztrófák vagy bűncselekmények miatt megsemmisült területek szakszerű helyreállítása és újratelepítése megtörténjen."
Végezetül egy apró, de szerencsétlen szervezési hiba elhárítására irányította rá a figyelmet a képviselő, nevezetesen a természeti katasztrófák bekövetkezésekor lehívható uniós gyorssegély ügyére. Elmondta, hogy míg a gyorssegély létrehozása előtt akár 2 hónap alatt hozzá lehetett jutni az uniós kárenyhítési pénzekhez, addig mostanra ez az idő megközelíti az egy évet. Reményét fejezte ki, hogy ezen a gyakorlaton az Unió változtatni fog és a segélyek folyósítása ismét gyors lesz, hisz "Ne feledjük, aki gyorsan ad, az kétszer ad."
Strasbourg, 2007. szeptember 4.
fidesz.hu