Elmondása szerint 2001 és 2003 között hét határon túli régióban alakultak meg a magyar nyelvi kutatóhelyek és irodák. A hálózatba tömörült szervezeteket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézete és az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete koordinálja - tette hozzá.

Legfontosabb feladatuknak a határon túli élő magyar nyelv vizsgálatát tekintik - mondta a szakember, hozzátéve, hogy ahány régió, annyi változata van a magyar nyelvnek.

Kolláth Anna (Szlovénia), a Maribori Egyetem magyar tanszékének vezetője fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a határon túli magyar nyelv helyi sajátosságai nem hibák.

A magyar nyelvben bekövetkezett változásokat nem tekintjük nyelvromlásnak - mondta a helyi dialektusokról a szakember.

Emlékeztetett rá, hogy Trianon után a magyar nyelv is különböző módon fejlődött a határon túli területeken, ahol különféle államnyelvi elemek kerültek be a beszélt nyelvbe.

Ezeket a szakemberek most feltérképezik, s összeállítottak egy úgynevezett "szólistát", egyfajta határon túli adatbázist, ahol felsorolják, hogy különböző térségekben ugyanazt a kifejezést milyen módosulásokkal használják.

Ezeket a formulákat aztán gyakorlatilag felkínálják a nyelvhasználóknak, jelezve, hogy egy-egy fogalmat másként is ki lehet fejezni, s az ugyanazt jelenti, de "nem beszennyezi", hanem színesíti a magyar nyelvet.

Mint azt Kolláth Anna elmondta: szeretnék elérni, hogy a határon túli magyar tankönyvekben például a földrajzi neveket helyesen írják le és szerepeljenek azokban az adott ország neveinek magyar megfelelői is.

A szakemberek egyébként évente kétszer is tartanak a debrecenihez hasonló, kifejezetten nyelvi szakmai munkamegbeszélést ezekről a kérdésekről.

Az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapján hozzá is férhetőek az ilyen jellegű nyelvi kutatások eredményei - fűzte hozzá a Maribori Egyetem tanszékvezetője.

MTI - fidesz.hu