A Commerzbank londoni szakértői friss elemzésükben rávilágítanak: a lakossági fogyasztás csökkenése és a továbbra is kedvező exportteljesítmény miatt jelentősen, a bruttó hazai termék (GDP) három-négy százaléka közé csökken idén a folyó fizetési mérleg hiánya, ennek azonban magas a finanszírozási kockázata. Utóbbi pedig kihat a nemzeti fizetőeszköz árfolyamára, amely továbbra is sérülékenyebb, mint a régió más valutái. Mindezt alá is támasztják az utóbbi hetek hullámai: míg a forint a globális hitelválság idején - két hét leforgása alatt - több mint hat százalékot gyengült, addig a lengyel zloty három, a cseh korona pedig csak 1,5 százalékot vesztett értékéből. A német pénzintézet kutatói úgy tartják, igen visszafogottak lehetnek a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentései. Emiatt év végére csak 7,25 százalékig mérséklődő irányadó kamatszintre számítanak a jelenlegi 7,75 százalékról. Jövő júniusra hat százalékig csökkenhet tovább a magyar kamatszint. A Commerzbank 2007-2008-ra 2,8 százalékos gazdasági növekedést vár, míg az éves inflációt 7,4 százalékra, illetve három százalékra becsüli.

A Commerzbank összefoglalójában azt is hangsúlyozza: a működő tőke elkerülheti majd hazánkat. Tény, hogy 2004-ig Magyarország ezen a téren csúcson volt a kelet-európai régióban, rá egy évre azonban Csehország átvette a vezetést. 2006-tól a cseheket és bennünket is leköröztek az észtek. A Világkereskedelmi Szervezet tanulmánya is arra figyelmeztet, hogy megszűnőben a magyarországi termelés versenyelőnye. Az Economist Intelligence Unit felmérése szerint a kelet-közép-európai térség továbbra is vonzó terepe a külföldi működőtőke-beruházásoknak.

1990 és 2005 között a kelet-közép-európai nyolc új tagállamba 219 milliárd dollárnyi külföldi közvetlen befektetés érkezett, amelyből GDP-arányosan a legnagyobb részt Észtország, Csehország és Magyarország hasította ki magának.

Szajlai Csaba, Magyar Hírlap


fidesz.hu