Némi meglepetést okozott még szakmai körökben is, hogy az orosz és az ukrán vasutak még közvetítőkön keresztül sem vesznek részt a MÁV Cargo Zrt. privatizációjára kiírt tenderen, a Deutsche Bahn (DB) pedig az első fordulóban kiesett. A keleti irányban is terjeszkedő DB-nek valószínűleg nem stratégiai célja a magyar vasúti árufuvarozó piac több mint nyolcvan százalékát lefedő MÁV Cargo megvásárlása, azt ugyanis nehéz elképzelni, hogy Európa legnagyobb és egyik legjobban megszervezett vasúttársasága ne tudott volna megfelelő ajánlatot tenni.

A versenyben maradó hét konzorcium közül - tizenketten tettek ajánlatot - csak egyben képviselteti magát egy orosz hátterű cég. Információink szerint nem véletlen, hogy sem orosz, sem pedig ukrán részről nincs nagyobb érdeklődés, mert nincs a felek között megállapodás a záhonyi határállomás és átrakóbázis közös fejlesztéséről.

A két éve zajló háromoldalú tárgyalások azt célozták, hogy a területet a magyar fél biztosítaná, és lehetőség szerint orosz és ukrán tőkét is bevonnának a 2006 augusztusában megalakított Záhonyi Logisztikai és Rakomány-kezelési Zrt. működtetésébe. A MÁV és az Orosz Vasutak vezetői 2006 októberében kétoldalú munkacsoport létrehozását határozták el, hogy megvizsgálják a zrt.-ben történő orosz részvételt.

Februárban Kijevben háromoldalú találkozón a felek újabb közös nyilatkozatot írtak alá a záhonyi nemzetközi logisztikai központ létrehozásáról, májusban pedig közös memorandumot fogadtak el Záhonyban, és a tárgyalások a tervek szerint szeptemberben folytatódnak.

Az orosz és az ukrán befektetőknek megkerülhetetlen Záhony, részvételükkel szakértők szerint nagyobb esély lenne arra, hogy az Európa és Ázsia közötti nemzetközi vasúti áruszállításnak a jelenleginél nagyobb része a határ menti város legyen a csomópontja. Ma ugyanis európai országok versengenek azért, hogy rajtuk keresztül bonyolódjon le az ázsiai, leginkább a kínai irányú forgalom. Az oroszok azt is szorgalmazzák, hogy Csap és Pozsony között egészen Bécsig épüljön ki a széles nyomtávú vasútvonal, így a szlovák főváros mellett az osztrák lenne az elosztó központja az Ázsia felől - elsősorban Kínából - érkező, illetve az oda tartó szállítmányoknak. Ezzel együtt intő jel lehet az is, hogy a kelet felől Záhonyba érkező vasúti fuvarok száma az elmúlt két esztendőben csökkent, jelenleg évi ötmillió tonna az áruforgalom.

Putsay Gábor, Magyar Hírlap


fidesz.hu