Fónagy János emlékezetett rá: Magyarország az Eurostat közelmúltban megjelent rangsora szerint 2006-ban az unió 25 tagországa közül a negyedik legmagasabb növekedési rátát produkálta a villamosenergia-árak több mint 15 százalékos növekedésével.

Felidézte azt is, hogy 2007 tavaszán az Országgyűlés elfogadta a villamosenergia törvényt, amely gyakorlatilag a 2008 elején esedékes a villamosenergia-piac nyitásának, az úgynevezett a villamosenergia-liberalizációnak a jogalkotási kereteit kívánta megalkotni.

Az országgyűlési képviselő kiemelte: tavasszal az egyik legsúlyosabb vita arról zajlott, hogy a villamosenergiát mint terméket és a villamosenergia-szolgáltatást mint szolgáltatást kivették a 2002. évi árszabályozási törvényből, az úgynevezett ártörvényből, és ezzel gyakorlatilag megszüntették a kormány ármaximalizálási lehetőségét.

Fónagy János - arra a liberális érvelésre emlékeztetve, miszerint az energiapiac megnyitása nem fog árnövekedést generálni - rámutatott, a nyár folyamán előbb óvatosan egy 10-15 százalékos lakossági villamosáramdíj-növekedést prognosztizáltak, majd az elmúlt hetekben megjelentek a 30, esetenként az 50 százalékos növekedésről szóló híradások is.

Mint elmondta, a vita során gyakran előkerült az uniós szabályozás is ezen a téren, azt a látszatot keltve, hogy az EU - és a tagállamok is - a korlátlan és gáttalan energialiberalizációt vallják. Hangsúlyozta: a tagállamok túlnyomó többségében van hatósági árszabályozás, és ezen belül kitüntetett szerepe van az energiaszabályozásnak. Az EU nemcsak megengedi, hanem alkalmazza is az ármaximálást, a hatósági árintézkedést azzal a feltétellel, hogy ennek előre szabályozottnak, áttekinthetőnek és definiáltnak kell lennie. "Az, hogy ez a magyar (...) ultraliberális szabályozás ez valamifajta uniós követelménynek felel meg, ez egyszerűen nem igaz" - jegyezte meg.

Kiemelte: 2008. január elsején életbe lép a villamosenergia törvény, és ha a szabályozás így marad, akkor a magyar lakosság, valamint a hazai mikro- és kisvállalkozások egy 15-20, de nem lehetetlen, hogy 30 - illetve egy-két éves kifutással 50 százalékos - árnövekedést lesznek kénytelenek elviselni, amire a magyar társadalom képtelen. Mint fogalmazott, a magyar jövedelmi viszonyok mellett az emberek képtelenek arra, hogy egy ilyen mértékű elektromos áramdíj-sokkot elviseljenek.

Ezért - ismertette - a mai napon Balla György fideszes és Latorczai János KDNP-s képviselőtársával együtt Fónagy János egy önálló képviselői módosító indítványt terjesztett elő, amelyben azt javasolják, hogy a villamosenergiáról szóló törvénynek a záró rendelkezését - amely kiveszi az elektromos energiát az ártörvény hatálya alól - módosítsák, és töröljék, fenntartva ezzel a villamos energiánál a hatósági árszabás, ármaximalizálás lehetőségét.

Megjegyezte: "innen is kérjük a szociális érzékenységüket mindig is hangoztató szocialista képviselőtársainkat, hogy ennek a módosító javaslatnak a tárgysorozatba vételét, majd azt követően a parlamenti vitáját, elfogadását támogassák". Fónagy János hangsúlyozta: módosító indítványukkal nem újat hoznak, nem a verseny jövőbeni lehetőségét kívánják korlátozni, hanem a hazai viszonyoknak megfelelő, az unióban általánosan alkalmazott ármaximálási elveknek a fenntartását kérik ebben a módosításban.

fidesz.hu