Pálfi György rámutatott: véleménye szerint a Taxidermia a legtöbb olyan értéknek szembemegy, amelyet Oscar-díjjal lehet jutalmazni. Így különleges helyzet alakult ki azzal, hogy pont ezt a filmet küldik az amerikai "álmok városába".

"Nem gondoltam volna, hogy pont ezt a filmet választják, meglepett a hír" - tette hozzá Pálfi György, aki úgy vélte, alkotásának értékvilága még az amerikai független filmnél is "függetlenebb", nem beszélve Hollywood pénz- és szórakoztatóközpontú filmkészítésének profiljáról.

Hangsúlyozta: filmjének alapvetően nem a szórakoztatás és a pénzkereset a célja. "A Taxidermia inkább fontos kérdéseket próbál felvetni az életről, elgondolkodtatni, és ezt megpróbálja valahogy esztétikai rendbe állítani" - magyarázta Pálfi György.

A kritikusoktól és a nézőktől nagyrészt nagyon jó véleményeket kapott a Taxidermiáról, de voltak ezzel gyökeresen ellentétes kritikák is. "Szélsőséges indulatokat váltott ki: vagy azt mondják, hogy ez a film nagyon jó, vagy azt, hogy ilyet nem szabad sem csinálni, sem nézni, és mindenkit eltanácsolnak tőle" - jegyezte meg.

A Magyar Filmunió közleményében emlékeztet arra, hogy Amerika leghíresebb filmes megmérettetésére minden ország nevezhet évente egy-egy játékfilmet. Ezek közül a Los Angeles-i Filmakadémia képviselői választják ki január végén azt az öt jelöltet, amelyek a legjobb idegen nyelvű filmnek járó szobrocskáért kelhetnek versenyre.

A jelöltek listáját 2008. január 22-én hozzák nyilvánosságra, az Oscar-díjakat - 80. alkalommal - február 24-én adják át a hollywoodi Kodak Theatre-ben.

Az Oscar-díj szabályzata szerint azok a magyar filmek versengtek a nevezésért, amelyek hazai mozibemutatója 2006. október 1. és 2007. szeptember 30. között volt.

A filmunió tájékoztatása szerint a hivatalos magyar nevezésről döntő bizottságban a Magyar Filmművészek Szövetségét Báron György filmkritikus, a Magyar Operatőrök Társaságát Rák József operatőr, a Magyar Mozgókép Rendezők Céhét Fésős András filmrendező, a Független Magyar Producerek Szövetségét Szita Miklós, a Magyar Producerek Szövetségét pedig Sipos László képviselte.

Báron György filmkritikus az MTI megkeresésére elmondta: összesen 27 film közül, heves vita után választották a Taxidermiát. Azért döntöttek Pálfi György munkája mellett, "mert ennek a filmnek volt a legtöbb külföldi sikere (...) és a legpozitívabb külföldi sajtója is az elmúlt évben. Rengeteg díjat nyert és nagyon lelkes kritikákat kapott európai és amerikai újságokban" - hangsúlyozta Báron György.

Mint mondta, a Taxidermia amellett, hogy jó film, egy "nagyon kelet-európai történet, tehát vélhetően ez érdekli az amerikai közönséget is".

Báron György beszámolt arról, hogy a Taxidermia két legfőbb vetélytársa Kocsis Ágnes Friss levegő és Szász János Ópium - Egy elmebeteg nő naplója című filmje volt. Megjegyezte: az öttagú bizottság végül 4:1 arányban a Taxidermia mellett szavazott; azt nem kívánta közölni, hogy a testület mely tagja voksolt más alkotásra.

A Hukkle című filmjével világhírre szert tett Pálfi György második játékfilmje, a Taxidermia a 37. Magyar Filmszemlén elnyerte a fődíjat, a látvány díját, a legjobb férfi mellékszereplő (Czene Csaba), a legjobb női mellékszereplő (Stanczel Adél) díját, a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját, valamint a diákzsűri fődíját.

A külföldi közönség a Cannes-i Filmfesztiválon láthatta először. Fesztiválkörútja során a legjobb rendező díját nyerte el az antalyai Eurázsia filmfesztiválon, a "briliáns rendezésért" Ezüst Hugó-díjat nyert Chicagóban, rendezői díjat Kolozsváron, fődíjat Brüsszelben, Don Quijote-díjat Cottbusban, valamint a kritikusok díját Tallinnban. 2007 februárjában a magyar filmkritikusoktól a legjobb epizódalakítás (Stanczel Adél), a legjobb férfi főszerep (Czene Csaba, Trócsányi Gergő, Marc Bischoff), és a legjobb rendező díját is megkapta - tudatta a filmunió.

A magyar-osztrák-francia koprodukcióban készült film producere Miskolczi Péter és Váradi Gábor volt. A Taxidermia című filmet többek között a francia, a belga, a német, az osztrák, a holland, a norvég és az angol mozik is bemutatták már.

A kronologikus szerkezetű film Parti Nagy Lajos novellái alapján született, egy család három egymást követő generációjának sorsát követi nyomon. A történet mesélője a család legfiatalabb tagja, Lajos, akinek egyéni nézőpontjából ismerheti meg a néző elődeinek mindennapjait.

MTI - fidesz.hu