"Az állam tulajdona nemzeti vagyon - sorsa az Ön szavazatán múlik; ne tűrje, hogy a kormány a klientúráját tartsa jól belőle! Mondjon nemet a vagyontörvényre! Az állami tulajdon nyolcvan százalékát privatizálták, eközben az államadósság a háromszorosára nőtt. Vessenek véget a vagyonfelélő költségvetési politikának!" Így kezdődik a levél, melyet hatvankét értelmiségi és közéleti szereplő szeptember 3-án az országgyűlési képviselőkhöz intézett. A kérés nyomatékosítására az Élőlánc Magyarországért mozgalom békés tüntetést rendez szombat délután három órától a Hősök terén, ahová minden, a nemzet sorsáért aggódó magyar állampolgárt várnak. A "hatvankettek" korábban a köztársasági elnökhöz fordultak, a jövő héten az Országgyűlés elnökéhez juttatnak el petíciót, s ha a koalíciós többség mégis jelenlegi formájában szavazná meg az állami vagyonról szóló törvényt, akkor az Alkotmánybíróság elé viszik az ügyet.

Az ügy előzménye, hogy a parlament a nyári szünet előtti utolsó munkanapján, június 25-én elfogadta az állami vagyonról szóló törvényt, de Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, hanem megfontolás és újratárgyalás végett visszaküldte az Országgyűlésnek. A koalíciós többség által megszavazott, az ellenzék által elutasított törvényjavaslatot a kormány várhatóan érdemi változtatás nélkül terjeszti újra az Országgyűlés elé, ezért a civil tiltakozás szervezői azt kérik a képviselőktől, hogy azt csak módosított formában, kétharmados többséggel fogadják el.

Az eredeti jogszabály gyakorlatilag szabad kezet ad a miniszterelnöknek, illetve az általa kinevezett Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak a közvagyon, közte a termőföld, vízművek, kórházak, iskolák, kormányzati épületek, kulturális intézmények magánosításához. A tét papíron mintegy három és félezer milliárd, mértékadó becslések szerint azonban több tízezer, vagy akár százezer milliárd forint állami tulajdon sorsa. Ez a tulajdon az alkotmány 10. § (1) bekezdése szerint nemzeti vagyon. Zlinszky János volt alkotmánybíró szerint ez azt jelenti, hogy a magyar állam tulajdona olyan közös vagyon, melynek használatából és a fölötte való rendelkezés jogából egyetlen magyar állampolgár sem zárható ki. A közvagyon közfeladatok ellátását szolgálja, az állami közszolgáltatások forrását biztosítja, eladni alkotmányellenes.

Az államfő azt kifogásolta a júniusban elfogadott törvényben, hogy az állami vagyon fölötti tulajdonosi jogok gyakorlására létrehozandó Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjait a miniszterelnök nevezi ki hat évre, a tanács tagjai a kormánynak tartoznak felelősséggel, és csak alkalmatlanná válás vagy bizonyos kötelezettségszegés miatt mozdíthatók el. Ezzel szemben a civil "hatvankettek" olyan, a nemzeti vagyont védő törvénymódosítást javasolnak, hogy az állami tulajdonnal kizárólag az országgyűlés, és annak közvetlenül alárendelt szervezet rendelkezzen, s a kincstári vagyon értékesítéséről, megterheléséről csak a képviselők kétharmados többségével lehessen dönteni. Azt is szeretnék elérni, hogy a kincstári vagyonhoz tartozó, kiemelten védendő vagyontárgyak elidegenítését népszavazástól tegyék függővé.

Csapda: a vagyontörvény veszélyei

Kiárusítható lesz az eddig védett nemzeti vagyon.

Úgy kerülhet magántulajdonba a termőföld, hogy nem szolgálja a birtokegyesítést.

Magántulajdonba kerülhetnek a nemzetbiztonsági szempontból is fontos regionális vízművek és más stratégiai társaságok.

Hét ember dönthet több tízezermilliárd forintnyi nemzeti vagyonról.

Ötszázmillió forintos értékig egy személyben dönthet a miniszterelnök embere.

Magyar Hírlap


fidesz.hu