Az idén a százmillió forint értéket meghaladó ingatlanok után, a százmillió feletti összeg fél százaléka a luxusadó. Jövő évre a Pénzügyminisztérium (PM) olyan változtatást tervezett, hogy a százmilliót elérő ingatlanok esetében már az ötvenmillió forint feletti részt is megterhelnék a fél százalék adóval.

Ez a módosítás a számítások szerint adóalanyonként 250 ezer forint többletköltséget jelentett volna. Lapunk úgy értesült, hogy a luxusadóval kapcsolatban megjelentek után a PM megváltoztatta az elképzelését, és a tervezet mai állása szerint nincs ötvenmillió feletti értékrész, vagyis marad adóalapként az eddigi százmillió forint. A javaslatcsomagban azonban továbbra is szerepel, hogy ezentúl nemcsak magánszemélyekre, hanem vállalatokra is vonatkozna az adófajta.

A módosítással a kormány azt kívánja megakadályozni, hogy az ingatlan céges tulajdonba vitelével meg lehessen kerülni a közteherviselést. "A luxusadó meglétét eleve nem tartjuk szerencsésnek, mivel a fogyasztás helyett a vagyont sarcolja meg. Ráadásul felvetődik a kérdés, hogy miért csak egyfajta vagyontárgyat, az ingatlant vonjuk be a körbe, amikor luxuscikknek számít egy repülő vagy más értékes tárgy tulajdonlása is" - válaszolta kérdésünkre Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Ebből az adónemből eddig nem származott akkora bevétel, amely lényeges javulást eredményezhetne a költségvetés egyenlegében. A kasszába mostanáig luxusadó címszó alatt mintegy hétszázmillió forint folyt be. Annyi biztos, hogy a vállalatok esetében jóval nagyobb lenne az érintettek száma, mint a magánszemélyek között. Ha egy cég saját tulajdonú irodaházzal rendelkezik, annak értéke nagy valószínűséggel eléri a százmilliós kritikus értékhatárt. A szakember szerint viszont nem szerencsés újabb elvonással sújtani a vállalatokat, amelyek Magyarországon egyre kedvezőtlenebb feltételek között működnek. Még az adófizetők körének növelésével sem hoz a "konyhára" a luxusadó "túl sokat", miközben erősíti a bizonytalanságot.

"Politikai ígéreteket lehet hallani arról, hogy a vállalatok terhei fokozatosan csökkenni fognak a versenyképesség növelése érdekében. A luxusadó kiterjesztésével épp az ellenkezője történik, s az effajta rögtönzések hiteltelenné teszik az országot" - hangsúlyozta a BKIK alelnöke. Egy vagyoni típusú adó bevezetésével a kamara egyet tudna érteni, de csakis az adórendszer átfogó módosítása mellett, amely egyúttal a foglalkoztatás terheinek a csökkentését is hozná.

A Pénzügyminisztériumban kidolgozott módosításokra - amelyek között szerepelnek a luxusadóval kapcsolatos változtatások is - a törvényhozóknak még az ősz folyamán rá kellene bólintaniuk.

Nagy Vajda Zsuzsa, Magyar Hírlap


fidesz.hu