A hasadóanyagot polgári célra fordítják; áramot termelő atomerőművek fűtőanyagaként hasznosítják Oroszországban.

A megállapodást Vlagyimir Putyin orosz elnök és John Howard ausztráliai kormányfő írta alá. A két vezető az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) hét végi sydney-i csúcstalálkozója előtt folytatott megbeszélést.

Putyin a találkozó után Howarddal közös sajtóértekezletén kizártnak nevezte azt a veszélyt, hogy az uránt katonai célra használnák fel, vagy hogy az olyan országok birtokába jutna - például Irán - amelyet saját atomfegyverek kifejlesztésére tett erőfeszítésekkel gyanúsítanak. "Már több mint elég uránunk van katonai célra, és van elég uránunk eladási célra is. Miért vesződnénk ausztrál urán dúsításával?" - tette fel a kérdést.

Oroszország egy kétoldalú megállapodás keretében évi 30 tonna fegyveruránt ad el az Egyesült Államoknak.

Az orosz elnök elmondta, hogy hazája a következő 20 évben kétszeresére, azaz 60-ra akarja növelni atomreaktorainak számát, és az ausztrál urán fűtőanyag céljára kell az új reaktorokba. Ezenkívül részben a most megkötött megállapodás révén Oroszország létre tudja hozni az uránfeldolgozó központok általa tervezett globális hálózatát, amelynek köszönhetően bármely ország atomenergiát tud majd termelni anélkül, hogy hozzá kellene jutnia a teljes nukleáris ciklushoz - tette hozzá.

Howard szintén kijelentette, hogy meg van győződve az ügylet biztonságossága felől. Az aláírást megelőzően Downer külügyminiszter az ABC ausztráliai közszolgálati rádiónak nyilatkozva elhessegette azokat a hazai ellenzéki aggodalmakat, amelyek szerint Canberra nem lehet egészen biztos abban, hogy Moszkva nem fogja katonai célra fordítani az Ausztráliától megvásárolt uránt, illetve abban, hogy nem fogja páriaállamoknak, például Iránnak továbbadni a hasadóanyagot.

Ausztrália rendelkezik a világ ismert uránkészleteinek mintegy 40 százalékával.

MTI- fidesz.hu