Interneten és hirdetési újságokban keres orvosokat, gyógyító szakembereket egy fővárosi egészségközpont. Mint megtudtuk, hiába. A jelentkezőket váró illetékes szerint nem tolonganak az érdeklődők, pedig nagy szükségük lenne jó belgyógyászra és más szakorvosokra, akiknek magas kereseti lehetőséget kínálnak. Az érdektelenség legalábbis furcsa, hiszen csak az egészségügyben több mint 1500 orvos és hatezer szakdolgozó elbocsátása kavart viharokat. S bár a szaktárca meghirdette számukra az új egzisztencia megteremtéséhez segítséget adó - ötszázmillió forintos "alappal" indított - mobilitási programot, arra szinte senki nem jelentkezett - legfeljebb ha 15 orvos, illetve egészségügyi dolgozó vette ezt igénybe. A Magyar Orvosi Kamara szerint legtöbben a felmondási idejüket töltik, így még nem igazán látni a "mozgást". Sokan egyébként eleve nem is vehetik igénybe a program kínálta segítséget, ugyanis már föladták közalkalmazotti státuszukat, ami feltétele a támogatásnak. Gyenes Géza főtitkár szerint a kollégák jelentős része maga oldotta vagy oldja meg elhelyezkedését. Az egyik legnagyobb "elbocsátó" a közigazgatás lett: a minisztériumok és háttérintézményeik, az önkormányzatok, az államkincstár, a munkaügyi központok, az ÁNTSZ, a földhivatalok, a növény- és állat-egészségügyi állomások dolgozóit tizedelte meg a megszorító intézkedések sorozata.

Fehér József, a közszférában szerveződő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke szerint a megszűnő 50 ezer álláshely 70 százaléka elbocsátással járt, s ennek mintegy fele érintette a közigazgatást. (2006 májusában a közszolgálat létszáma 811 200 volt, napjainkban becslések szerint 750-760 ezer.) Van olyan polgármesteri hivatal, ahol a 30 százalékot is meghaladja a létszámcsökkentés. Tiszafüreden például most "vajúdik" a képviselő-testület: a csaknem százfős hivatali létszámot 70 főre tervezik csökkenteni. Ez a fajta takarékoskodás az érdekvédő szerint az ügyfélszolgálatokon is érződik majd, ahol várhatóan megnő a sorállás.

A tapasztalatok ma még nem összegezhetők, hiszen az év végéhez közeledve jár le a közszférából elbocsátottak felmondási ideje, s a jogszabály abban teszi érdekeltté őket, hogy addig ne helyezkedjenek el, mert akkor nem kapják meg a végkielégítésüket. Az viszont már látható, hogy a távozók listáján szereplők csaknem 60 százaléka valamilyen ellátásba, főleg előre hozott nyugdíjba menekült.

A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint a Prémium évek program is népszerű lett: míg tavaly csupán 279-en vették igénybe, a prognózisok szerint számuk az idén 812-re nőtt. A kormány pályamódosító hitellel is segíti ugyan a közszférából távozókat, a maximum hárommillió forintos kedvezményes hitellehetőséggel azonban eddig mindössze tizenhatan éltek.

Szakértők megfogalmazása szerint nem jött be az a kormányzati előrejelzés, hogy a versenyszféra felszívja az elbocsátott közszolgákat, speciális képzettségüket ugyanis a vállalkozások nem igazán tudják hasznosítani.

Ma még az sem látható, hogy az állás nélkül maradt pedagógusok közül hányan dolgoznak majd mondjuk, idegenforgalmi szakmenedzserként. A Budapesti Kommunikációs Főiskola ugyanis például pótfelvételit hirdetett meg számukra, de csak néhányan éltek a lehetőséggel. Nem úgy a megyei munkaügyi központok és a Pedagógusok Szakszervezetének közös átképző kurzusaira, ahová több százan jelentkeztek, elsősorban pályázatfigyelő menedzserképzésre. Árok Antal, a PSZ alelnöke lapunknak elmondta: pénzintézetek, bankok, biztosítók, ingatlanközvetítők is megkeresték a szakszervezetet azzal, hogy szívesen átképzik az állás nélkül maradt tanárokat, hogy majd foglalkoztassák őket. Az, hogy erre milyen igény lesz, ma még nem látható.

Az oktatási tárca adatai szerint a most kezdődő tanévben 6520 pedagógus maradt munka nélkül, 1700 távozó ugyanis vagy már nyugdíjasként dolgozott, vagy előnyugdíjba vonult. Az adatok még nem véglegesek, hiszen az önkormányzatok egy része még csak most döntött iskolabezárásokról.

Miközben az elbocsátó leveleken még alig száradt meg a tinta, a minisztériumok már új kívánságlistákat állítottak öszsze a jövő évi költségvetés tervezetéhez, amely arról árulkodik, hogy új dolgozókat szeretnének felvenni. A Hírszerző információi szerint hét minisztérium összesen 610 új közszolgát szeretne alkalmazni, az egészségügyi tárca például 75, a Külügyminisztérium 45, a kancellária pedig 27 dolgozó felvételét tervezi. Úgy tudjuk, felvételt hirdet az APEH, s létszámbővítést tervez a fogyasztóvédelem is.

Mindazonáltal a kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint az államapparátus szerkezeti átalakításának megkezdése óta 16288 álláshely szűnt meg a központi közigazgatásban, így három év alatt több mint 25 ezerrel kevesebb lesz a közigazgatásban dolgozók száma.

Kun J. Erzsébet, Népszabadság


fidesz.hu