Szlovákiában félezernél több olyan település van, amelyik a szlovák helységnév mellett a magyar nevét is használhatja. A kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenes elnöke pénteken bejelentette: javaslatát indítványként a parlament elé terjeszti, mert az ügyben szerinte lépni kell. Mint mondta, "összesen három vagy öt" helységben emelkedett húsz százalék fölé a magyar nemzetiségűek aránya, ezzel szemben viszont legalább harminc településen 20 százalék alá süllyedt az arány.

A helységnév-használati törvényt utoljára 1999-ben kormányrendelettel módosították, amely számszerűsítette, hogy a szlovákiai települések közül összesen 654 helység jogosult a nem szlovák nyel helységnév használatára is. Az érintett települések közül 510 helységben a magyar, 68-ban a ruszin, 57-ben a roma, 18-ban az ukrán nyelvű helységnév is feltüntethető a szlovák nyelvű elnevezés mellett. Az egykori Bars vármegye területén fekvő Kunvágása pedig az egyetlen olyan falu, amely a német Kuneschaj nevet használhatja a szlovák nyelvű Kunesov mellett.

Slota indítványa csak magyar településeket érint. Noha az SNS elnöke nem titkolja, hogy az adatai a saját becslésén alapulnak, indoklásában "a statisztikai hivatal új számaira" hivatkozik, de ezeket nem számszerűsíti.

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a 20 százalékos határ megszabása óta, több mint egy évtizede - eredménytelenül - azt szorgalmazza, hogy a húsz százalékos küszöböt csökkentsék tíz százalékra.

A helységnév-használati törvény magalkotása előtt Szlovákiában hosszú időn át folyt az úgynevezett táblaháború. Miután engedélyezték a nem szlovák nyelvű nevek használatát is, a magyar helységnévtáblákat éveken át gyakran kidöntötték, ellopták, vagy festékszóróval átírták. Ilyesmi ma már ritkábban, de helyenként még megtörténik.

MTI - fidesz.hu