Szeptember 24-én tartja kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, ezen a jegybank mérsékelheti a 7,75 százalékos alapkamatszintet. A mostani makrogazdasági adatok és folyamatok tükrében erre tulajdonképpen adott a lehetőség. A GDP idei bővülési ütemét a májusi előrejelzésben szereplő 2,5 százalékról két százalékra mérsékelte az MNB legutóbbi jelentésében.

A Pénzügyminisztérium 2,2 százalékos gyarapodást valószínűsít.

A Calyon Bank londoni szakértője szerint a múlt héten ismertté vált 1,2 százalékos, lefelé módosított második negyedéves GDP-adat növeli a kamatcsökkentési lehetőségeket, ezért szeptemberre 25 bázispontos vágást vár, feltételezve, hogy a külső piaci környezet nem romlik. Jó hír, hogy a Portfolio.hu felmérése szerint folytatódhatott az infláció lassú csökkenése, amellett is, hogy a szakértők többsége szerint az élelmiszerárak emelkedése már megjelenhet az augusztusi adatokban.

Az elemzői konszenzus szerint a pénzromlás éves üteme 8,4 százalékról 8,2 százalékra mérséklődhet, ezzel párhuzamosan viszont az idei és jövő évi végére vonatkozó konszenzus tovább emelkedett, elsősorban az élelmiszerárak körüli fokozott bizonytalanság miatt. Egyelőre csak az bizonyos, hogy a korábban gondoltnál kisebb mértékben csökkenhet az idén szeptemberben az infláció, amikor a tavalyi szeptemberi hatósági árintézkedések kiesnek a mutatóból. A jegybank a legutóbbi inflációs jelentésében a korábbi 7,3 százalékról 7,6 százalékra emelte az idei, és 3,6-ról 4,5 százalékra a jövő évi inflációs prognózisát, a 2009. évit azonban 2,8 százalékról 2,4 százalékra csökkentette. Az elemzői konszenzus az év végére hét százalék körüli alapkamatot valószínűsít.

Bár az elmúlt időszakban a nekünk fontos pénzügyi nagyhatalmak (EKB, Svájc, BoE) a korábbival azonos szinten tartották az alapkamatot, inflációs kockázattól szintén mindenütt tartanak. A Bank of England (BoE) 5,75 százalékon hagyta múlt heti ülésén az irányadó kamatát, az Európai Központi Bank pedig négy százalékon. Ide tartozik természetesen az is, hogy az EKB elnöke nemrégiben Frankfurtban a kamatemelésre felkészítő fokozott éberség kifejezés helyett a "nagyon figyeljük az inflációs kockázatokat" fordulattal élt.

Jean-Claude Trichet azt is hozzátette: az inflációs kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. Igaz, megjegyezte azt is: a legutóbbi adatok alapján az eurózóna gazdasága dinamikusan bővül, és a világgazdaság kilátásai kedvezők amellett is, hogy az Egyesült Államok bővülési üteme várhatóan lassul. Utóbbihoz szorosan hozzátartozik, hogy a központi jegybank szerepét betöltő amerikai a Fed e heti ülésén csökkentheti az alapkamatot, legalábbis ezt erősítik a legfrissebb, romló munkanélküliségi adatok.

Szajlai Csaba, Magyar Hírlap


fidesz.hu