A KSH háromhavi átlagokat közöl, a regisztráció viszont az adott hónap zárónapjának adatait teszi közzé. A KSH legutóbbi adatai szerint az idén a május-július közötti három hónap átlagában a munkanélküliek létszáma 297 ezer volt, ez 14 ezres csökkenés az egy évvel korábbi 311 ezerhez képest. A regisztrált álláskeresők (korábbi elnevezéssel munkanélküliek) létszáma az idén július végén 412 ezer volt, ez 36 ezerrel több, mint egy évvel korábban, amikor 376 ezer álláskeresőt tartottak nyílván. A másik két hónapban, júniusban és májusban 43 ezerrel, illetve 45 ezerrel volt több a regisztrált álláskeresők létszáma, mint egy évvel korábban.

A létszámban korábban is jelentős különbség volt a két munkanélküliségi adat között, a KSH adat általában 100 ezerrel volt kevesebb, mint a regisztrációs létszám.

A KSH adatok szerint 1993-ban érte el a csúcsot a munkanélküliek létszáma 500 ezret meghaladó mértékkel. A regisztrációs adatok szerint is a legmagasabb 1993-ban volt a munkanélküliség, a regisztráltak létszáma akkor csaknem 700 ezer volt. Az 1993-as csúcsot követően folyamatosan csökkent a KSH által közölt munkanélküliségi létszám, a csaknem egyenletes csökkenés eredményeként 2001-re már 200 ezer közelébe került, a regisztráltak létszáma is évről évre egyenletesen csökkent, 2002-ben már 350 ezer volt.

A munkanélküliség ezt követően emelkedni kezdett, így 2004-ben már 250 ezer munkanélküliről közöl adatot a KSH, 2005-ben pedig 300 ezerről. A regisztráltak létszáma 400 ezer közelében volt 2005-ben. Tendenciájában tehát a 100 ezres különbséggel mindig jól követte egymást a két adatsor, ha az egyik csökkent vagy nőtt, a másik is körülbelül ugyanennyivel csökkent, vagy nőtt. A jelenlegi ellentétes tendencia tehát nem szokásos.

A KSH munkaerő felmérése a nemzetközi összehasonlításra alkalmas módszertan szerint készül. A kérdezőbiztosok negyedévente 66 ezer személyt keresnek fel, azt kérdezik meg, hogy volt e az előző héten legalább egy órányi jövedelemszerző munkájuk, ez ugyanis a feltétele, hogy foglalkoztatottnak számítsanak. Ha nem volt munkájuk, de nem kerestek rendszeresen, aktívan munkát, vagy az adott munkahelyet bizonyos időn belül nem tudták volna elfoglalni, akkor nem munkanélkülinek, hanem inaktívnak számítanak.

A regisztrációnál ahhoz, hogy álláskeresőként (munkanélküliként) vegyék nyilvántartásba, nem volt feltétel a rendszeres, aktív álláskeresés. Újabban azoknál, akik járadékot igényelnek, az álláskeresési megállapodás révén ez is kötelezettséggé vált, a többi regisztráltnál viszont nem. Ez magyaráz bizonyos különbséget.

A különbséget magyarázhatja az is, hogy a kérdezőbiztosoknak azok is jövedelemszerző munkát jeleznek, akik valamilyen alkalmi vagy feketemunkát végeznek, így a KSH szerint foglalkoztatottnak számítanak, s közben regisztráltatják magukat.


MTI - fidesz.hu