Mától újra a parlament falai közt folyhat a politikai iszapbirkózás, a képviselők egészen december 21-éig üléseznek. Az első héten még inkább a politika lesz napirenden, például a nyitónapon fölszólal Sólyom László. A köztársasági elnök elvileg bármikor részt vehet a parlament ülésén, ám a megjelenésekkel az államfők mindig is csínján bántak. Megválasztása óta Sólyomnak a mai lesz a hetedik szereplése a plénum előtt.

A gazdasági jogalkotás felhozatala a szokottnál is erősebb lesz ezen az őszön, ugyanis a menetrendszerű törvényeken túl - tavalyi zárszámadás, jövő évi költségvetés, illetve adótörvények - több fontos, hosszú távú gazdasági törvény kerülhet a tervek szerint a T. Ház elé. A legfontosabb ezek közül az új államháztartási törvénycsomag, amelynek első elemét, az állami vagyongazdálkodásról szóló törvényt második ízben fogadhatja el a parlament. Júliusban egyszer már a kormánytöbbség megszavazta az előterjesztést, ám az államfő akkor visszaküldte megfontolásra a javaslatot.

Az államháztartási reformcsomag további részei, a költségvetési hivatalról szóló javaslat, illetve külön jogszabályban a költségvetési jogállást tisztázó törvénytervezet is az ősz folyamán kerül a parlament elé. A törvénycsomag részeként akár az alkotmány módosítása is elképzelhető, ezáltal egy új közpénzügyi fejezettel is kiegészülhetne az alaptörvény, amelyben például a költségvetési hivatal vagy tanács státusát is rögzítenék.

Egészségügyi reform, kissé koncepciótlanul

Hasonlóan hosszú távon meghatározó jogszabály lehet az egészségbiztosítás reformról szóló, már ha a tartalmáról megszületik az egyezség a koalíciós pártok között. A törvényjavaslatot október elején szeretnék beadni és januárban hatályba is lépne a tervezet, ám ehhez legalább az kellene, hogy a koncepció megszülessen a törvényről. Még mindig nem dőlt el, hogy milyen arányban vegyítik a SZDSZ által favorizált több-biztosítós modellt a szocialisták regionális pénztárak koncepciójával.

Az ősz visszatérő slágere természetesen a 2008-as költségvetés és az ahhoz tartozó adótörvények. Ez utóbbiakat napokon belül illene benyújtania a kormánynak, ugyanis azt november első hetében el kell fogadnia a parlamentnek ahhoz, hogy az új szabályok januárban életbe léphessenek. Az eddig nyilvánosságra hozott javaslatok - bár ezek hitelességét a Pénzügyminisztérium többször is kétségbe vonta - alapján strukturális változások nem várhatók az adórendszerben, az évek óta beharangozott adóreform vitáját 2008 tavaszán folytathatja le a parlament. A mostani csomagban a legjelentősebb kis adók megszüntetése szerepel: vagy egyetlen járulékba vonják össze azokat - mint a munkaadói járulékot, rehabilitációs, szakképzési, innovációs hozzájárulást -, amiből új elvonásként egy, a bruttó bér 5,5 százalékára rúgó járulék születik. A szokásos adócsomagtól függetlenül újrakodifikálják a sokszor módosított áfatörvényt, itt komoly tartalmi változás a lakáseladásnál lehet, amennyiben a használatbavételtől számított két éven belül csak áfával együtt lehetne értékesíteni az ingatlant.

Kötelező feladat lesz a költségvetés

A 2008-as költségvetésről jelenleg annyit tudni, hogy az készül, a kormánynak a hónap végén kell benyújtani a parlamentbe és a háromkörös tárgyalás után valószínűleg december 17-én fogadhatják el a képviselők. A pénzügyi tárca ígérete szerint a második negyedéves GDP-adatok ismeretében döntenek a 2008-as költségvetés makrogazdasági kereteiről. Eddig 2008-ra 2,6 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,3 százalékos inflációval számoltak, de az elmúlt hetekben megismert adatok fényében mindkét adat korrekcióra szorulhat. Az infláció esetében erre mindenképp szükség van, ám a tervezettnél gyorsabb pénzromlás a büdzsé bevételeit - ezáltal a kormány mozgásterét - növelik. A hiánycsökkentés tovább folytatódik, az idei 6,6 százalék után 4,3 százalékos ESA-hiányt terveznek 2008-ra.

A nem gazdasági ügyeket nézve a fontosabb jogszabályok közé tartozik a büntető törvénykönyv módosítása, illetve ebbe a körbe sorolható a pártfinanszírozásról szóló törvény elfogadása is. Az eredeti tervek szerint az őszi ülésszakon összesen negyven törvény kerül a T. Ház elé, ám ezek java része még el sem készült, pedig Szili Katalin, a parlament elnöke a múlt héten külön kérte a kormányfőt, hogy ezen javaslatokat legkésőbb október közepéig nyújtsa be a kormány - más esetben ebben az ülésszakban már nem biztosítható azok elfogadása. A háznak több személyi kérdésről kell tárgyalnia, többek közt betöltetlen az általános ombudsman posztja. A választásra az ötpárti megállapodás szerint szeptember 24-én kerülhet sor, a posztra Sólyom László köztársasági elnök Szabó Máté jogászt, az ELTE politológia tanszékének vezetőjét jelölte még a nyári szünet előtt.

Papp Zsolt, Napi Gazdaság


fidesz.hu