Ilyenkor, ha csendben kell maradnia, mozog keze-lába, szégyenlősen fonja magát ide-oda a kamerák kereszttüzében, mint kóristalány az első randin; zsebéhez nyúl, mint aki utolsó filléreit félti, megvan-e még, zakóját igazgatja, bárgyún vigyorog és bólogat, s úgy tűnik, legszívesebben nem belehúzna, hanem elhúzna onnan valami csöndes szobába viszkit kortyolgatni, elszívni egy jó szivart, s "kib... jó" könyveket írni a baloldalról.
Ha szerepet játszik, igen jó színész, ha nem, pszichiátriai eset. Ez utóbbi a közismertebb, habár nem bizonyított verzió.

A Hír Televízió jóvoltából élő, egyenes adásban láthattuk a minap a tapolcai frakcióülés közben tartott sajtótájékoztatóját, ahol az elmélázó, bölcselkedő szerepét játszotta el. Fura egy sajtótájékoztató volt. Gyurcsány Ferenc, mert persze róla van szó, maga is elismerte: valamiféle filozófiát akart felmutatni, olyan eszményeket, amelyek meghatározzák pártja és kormánya jövőbeni cselekvéseit. E filozófia alapvetése az erős állam, a rend, a normakövető magatartás, a szabályozott piac s nem utolsósorban az, hogy nem lehet valami "sötét szobából" kormányozni az országot, megmondani, hogy mi a helyes s mi nem, hanem meg kell mindent az országgal beszélni. Hisz van idő!

Az ember első benyomása az lehetett: ez az ember megbukott. Megbuktak a "reformok", a sötét szobákban eldöntött, az ország szétzüllését eredményező elkapkodott átalakítások, a csomagok, megbukott az újabb és újabb hazugságrendszereket felépítő gyurcsányi politika. Egy bukott ember állt ott a pódiumon, egyik lábáról a másikra, ujjait tördelve, megrogyott vállal. Ha létezne valamiféle fordítógép, amely a hazugságok hálójából kiszűrné az igazat, akkor így fordíthatta volna e filozofikus "tájékoztatón" elhangzottakat: Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó egy-másfél évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz... Annyival vagyunk túl az ország népének lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként újra nem csináltunk semmit egy évig. Semmit. Amit meg mégis, jobb lett volna, nem tesszük... Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk...

Ismerős? Hát persze, ez az őszödi hazugságbeszéd részlete, egészen picit átalakítva. Ma újra és még mindig érvényes. Mert nézzük csak, mit valósított meg az újabb Gyurcsány-kormány 2006 nyara óta a fent vázolt filozófiából? Erős ma az állam? Nemhogy nem erős, hanem a végletekig lezüllesztett, korrumpálódott, szétvert, hovatovább alig látja el egyetlen funkcióját is, természetesen a pénzbehajtáson kívül. Rend van ma Magyarországon? Normakövető magatartás? Ha csak azt nézzük, ki mondja, ki várja ezt a többiektől, már hányingere támad az embernek. Normakövető magatartás az őszödi beszéd árnyékában, az őszödi üdülővel a hátunk mögött, a Nomentana, Fittelina, stb. persze nagyon is törvényes és tisztességes, ámde, hála Istennek, elévült ügyleteivel a fejünk fölött? Rendről beszélni ott, ahol békés tüntetőket szétlövetnek azonosíthatatlan verőlegényekkel, s a felelősöket nemhogy börtönbe zárnák, hanem kitüntetik, előléptetik? Normakövető magatartás a Zuschlag-féle pályázati biznisz pártjában és kormányában, a veresi rendezvényszervezés országában? Szabályozott piacról papolni a legvadabb módon "liberalizált", az állami tulajdont a haveroknak elkótyavetyélt, a külföldi tőkének és multiknak leginkább kijátszott és kiszolgáltatott gazdaságban? Ahol a szakszervezeteket, ha egyáltalán meg lehet alakítani, rögtön meg is lehet a vezetőiket venni, igaz, néha sztrájkfenyegetésekkel felsrófolják az árat?

Hát tényleg lehet bennünket még mindig ennyire hülyének nézni?

Azt is el kellene végre döntenie a kormánynak és Gyurcsány Ferenc szocialista politikusnak: megbeszélni akarja-e az országgal közös ügyeinket, vagy megmagyarázni, hogy az egyetlen járható és helyes úton járnak ők. Nemrég, a népszavazás kapcsán még arról beszélt: soha nem látott kampányba kezdenek ősszel a népszavazás ellen, e kampányban pedig elmagyarázzák az embereknek minden településen, miért jó a vizitdíj, a kórházi napidíj, a tandíj meg ez az egész, általuk reformnak nevezett felfordulás.

A nagycsaládosok szombati tüntetésén - ahol több tízezer ember vett részt - a szervezők és a csatlakozó szervezetek vezetői leginkább éppen azt panaszolták: nincs érdekegyeztetés, a hatalom meg sem hallgatja a szavukat, bármi áron az általa helyesnek vélt úton akarja átalakítani az országot, még akkor is, ha az ország ezt nem akarja. Azt mondták: a tüntetéseken kívül szinte semmi eszköz nem maradt a kezükben, mert szóba sem állnak velük. Amit véletlenül megígér a kormány, azt sem tartja be.

Egy éve tüntet az ország a mindent elöntő hazugság, a kormányzati arrogancia, a felülről ránk erőszakolt átalakítások miatt, a csőd közelébe juttatott államháztartás miatt, a zsebünkben mohón kaparászó állam családok százezreinek a mindennapi megélhetését veszélyeztető újabb és újabb "csomagjai" miatt, s nyakunkon a gazdasági recesszió, az élelmiszer- s minden egyéb válság. Mindennek felelőse persze nem ez az egyetlen ember, ez a Gyurcsány, cinkosai a kormánypártokban, az őket önként, jó pénzért vagy esetleg áron alul is ajnározó értelmiségi elitben számosak, de mégis az ő nevéhez kötődik ez az egész sötét zűrzavar. Mit akar ez az ember velünk megbeszélni?

Persze, az oktatásról - amelyet már annyiszor szétvertek éppen ők, hogy csoda, ha egyáltalán akad gyerek, aki írni-olvasni tud az országban -, a nyugdíj- és adórendszer vagy az egészségügy átalakításáról, vagy éppen a piac korlátozásának lehetőségeiről beszélni, megkérdezni az országot nem "az ördöggel való hálást" jelenti - ezt helyesen mondta Gyurcsány az említett beszédében. Csak azt nem tudom, mi a baja akkor a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett népszavazással. Miért követnek el mindent, hogy lehetetlenné tegyék, minél inkább elodázzák azt, hogy megkérdezzék az ország népét? Talán csak nem az, hogy ezt (sem) ő találta ki? Hisz azt is oly bánatosan vallotta be, hogy az általa a rendszerváltás óta legígéretesebbnek tartott programot, a polgári Magyarország programját sem ők, a szocialista párt, hanem a Fidesz kezdeményezte. Az már egy másik kérdés, hogy még a szerényebb memóriával rendelkezők is emlékezhetnek: mit kapott ezért a Fidesz és Orbán Viktor éppen tőlük, a szocialistáktól és az SZDSZ-től! Micsoda szitokszó volt akkoriban köreikben maga a szó is: polgár! Pfúj! - mondták, s éppen hogy nem köptek egyet. Ma pedig arról beszélnek, hogy erős polgár nélkül nincs erős állam...

Az biztos, hogy ma olyan helyzetbe jutott, juttatták az országot, hogy bőven lenne mit megbeszélni, átgondolni, amíg nem késő. De az ember valószínűleg nem szívesen tárgyalja meg a jövőjét az őt becsapókkal, kirablókkal. Nem csak új rend kellene. Új tárgyalópartner is az országnak.

S még valami. Lendvai Ildikó az említett sajtótájékoztatón azt mondta: nincs szükség ingatlanadóra, nem lesz ú-jabb meg-szo-rí-tás. Úgyhogy azt hiszem, jobb, ha fokozottan figyelünk a pénztárcánkra...

Néző László, MNO


fidesz.hu