Képletesen szólva a magyar gazdaság mindent egy lapra tett fel: az exportra, vagyis fő külkereskedelmi partnereink megrendelésére.

A prognózisok azonban arról árulkodnak, hogy az eurózóna meghatározó tagállamaiban (Németország, Franciaország és Olaszország) is lassulni kezdett a gazdaság, azaz piacszűkülésre kell számítani. Az ICEG Európa Központ összefoglalójából kiderül, hogy a mérséklődő belső fogyasztást csak részben tudja ellensúlyozni a külső kereslet. Ám a kutatók hangsúlyozzák: a nyugat-európai dinamika alacsonyabb ütemben növekszik majd. De akkor mitől gyorsul majd a magyar gazdaság?

A döntéshozók sokszor hivatkoznak az uniós forrásokra, és ehhez kapcsolódva az üzleti környezet fejlesztésére. A következő években valóban jelentős összeg érkezik hazánkba, de a beáramló pénzek akkor befolyásolják érdemben a növekedést, ha az ehhez szükséges intézményrendszer is feláll. Az erről szóló elemzések egyik közös pontja, hogy a növekedési többlet "inkább" középtávon jelentkezik.

Az adóreform, ha szerkezete kellően átgondolt, már rövid távon sokat hozhat: hozzájárulhat versenyképességünk javulásához. A szakértők azzal is számolnak, hogy a 2010-es választások közeledtével a háztartások fogyasztási kiadásai ismét emelkednek, a belső fogyasztás magával húzza a bruttó hazai összterméket, a GDP-t, amely 2009-2010-re visszatérhet a három százalék feletti tartományba.

Az ICEG összegzése alapján tehát a versenyképességünk tartós javulása az intézményrendszer és az adószerkezet jelentős átalakítása nélkül nem várható.

Elképesztőnek nevezte lapunknak a magzar gazdaság jelenlegi állapotát az ismert szakértő, Áron G. Papp, a Swiss Services képviselője. Külön kiemelte: ha a külső környezet nem lenne ennyire kedvező, akkor Magyarországon tulajdonképpen recesszió lenne. Szerinte csak a magyarországi kivitel kedvező teljesítménye tartja felszínen a gazdaságot, a többi ágazatban mindenhol visszaesés tapasztalható.

A második negyedévben 1,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság. Egyre több hazai szakértő számol azzal, hogy még a harmadik negyedévben is kedvezőtlen növekedési adatok valószínűsíthetők. A londoni elemzői konszenzus szerint a második fél évben a gazdaság lezuhanhat egyszázalékos növekedési szintre, amellyel így az utolsók leszünk az európai kontinensen. Az utolsó negyedben azonban élénkülés mutatkozhat, erre nagy szükség is lesz, hogy tudjuk tartani az éves, 2,2 százalékos hivatalos gyarapodási ütemet.

Szajlai Csaba, Magyar Hírlap


fidesz.hu