Hat év után most először keddi napra esik a New York-i terrortámadás évfordulója. A városban reggel 8 óra 46 perc volt, amikor az American Airlines 11-es számú járata - egy utasszállító gép - becsapódott a Világkereskedelmi Központ északi tornyába. Miközben a kamerák kétségbeesetten figyelték az égő épületet - és teljes volt a bizonytalanság, egy ideig csak balesetről volt szó -, megtörtént az elképzelhetetlen. A United Airlines 175-ös járata a világ szeme láttára vette célba a déli tornyot.

George W. Bush elnök 2001 januárja óta töltötte be hivatalát. A tragédia perceiben egy floridai iskolában olvasott fel valamit a gyerekeknek. Andrew Card kabinetfőnök reggel 9 óra 10-kor súgott valamit a fülébe.

Az amerikai elnök csak fél tízkor szánta rá magát, hogy kimondja: "Nemzeti tragédia történt. Nyilvánvalóan terrortámadás érte országunkat."

Még nem volt vége: hét perccel később az American Airlines 77-es járata becsapódott a Pentagonba. Húsz perccel később a United Flight 93-as járata Pennsylvania államban a földbe csapódott. Az utasok szembeszálltak a géprablókkal, akik talán a Fehér Házat vették volna célba.

Délelőtt tíz előtt egy perccel össszeomlott New Yorkban a déli torony, és újabb fél óra alatt a földre rogyott az északi torony is. A merényletekben csaknem háromezer ember veszett oda, de a számokról azóta is vita folyik. New York sziluettje megváltozott, és soha nem lesz a régi.

Mint ahogy a nemzetközi politika sem. Az Egyesült Államokat saját területén érte támadás - megkezdődött a terrorizmus elleni háború. Afganisztán, majd Irak lerohanásának mai következményeit a hat évvel ezelőtti események formálták. A belvitákból ítélve hat év után az Egyesült Államok még mindig nem tudja pontosan, miként értékelje a tragédiát, és főként, hogy mit kezdjen vele a jövőben.

A The New York Times szerzője szerint a merényletek évfordulójának megemlékezései egyre inkább kiüresednek: a hozzátartozóktól nem lehet elvenni a gyász jogát, de valamilyen változásra szükség van. Amerika nem feledte ugyan 1941. december 7-ét (a Pearl Harbor elleni japán támadás napját) vagy éppen 1963. november 22-ét (John F. Kennedy dallasi halálát), de a közemlékezet halványodik: tovább akar lépni.

9/11 hatása és következményei nagyon bonyolult láncolatot alkotnak, de sokak szerint éppen az a baj, hogy a tragédia túszul ejtette a mai eseményeket is. Némelyeket az zavar, hogy egyesek saját céljaikra használják a történteket, amelyeket "hamis patrióták" kisajátítottak.

Az Egyesült Államokban máris beindult a választási küzdelem, amelyet jövő novemberben talán 9/11 következményei dönthetnek el: az iraki és az afganisztáni háború. Az amerikai kongresszus ezekben a napokban értékeli az iraki háború alakulását, és a következő hónapokon múlhat, hogy milyen következtetésekre jut.

Az Egyesült Államok - puszta ereje és befolyása miatt - jó ideig meghatározza még a nemzetközi politikát és a világgazdaságot. Oszama bin Laden, az al-Kaida terrorszervezet vezetője újra videoüzenetet küldött a világnak, akárcsak a 2004-es amerikai választások előtt. Ezt is - mint korábban - 9/11 évfordulója és az amerikai választások elé időzítette. Az üzenetben ismét azzal próbálkozik, hogy megossza az amerikaiakat, éket verjen nemcsak az Egyesült Államok politikai vezetői, hanem a világ vezetői közé is.

Elválik, hogy az Egyesült Államok idővel hogyan dolgozza fel a hat évvel ezelőtt történteket, és miként folytatja a terror elleni harcot globális méretekben.

Az eldőlt, hogy ebben a világban egyetlen szuperhatalom sem képes fél kézzel elbánni a robbantókkal és túszejtőkkel - még ha ötvenmillió dolláros vérdíjat tűz is ki a fejükre.

Magyar Hírlap


fidesz.hu