Párizsban tegnap jelentette meg a Flammarion kiadó Florence Hartmann emlékiratait Béke és büntetés címmel. A szerző csaknem hat éven át, tavalyig volt Carla Del Ponte szóvivője. Del Ponte a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök kivizsgálására és megbüntetésére alakult hágai nemzetközi bíróság főügyésze, akinek máig nem sikerült kézre kerítenie Radovan Karadzicot, a boszniai szerbek háborús vezérét, illetve Ratko Mladicot, Karadzic fő katonai vezetőjét.

Florence Hartmann azt állítja könyvében, hogy Oroszország egy időre még Fehéroroszországba is átcsempészte Karadzicot, hogy megakadályozza az elfogását. A háborús vezér kézre kerítését különben az is akadályozta, hogy Bill Clinton amerikai elnök kikötötte: Karadzic elfogásáról mindenképpen előre kell tájékoztatni Moszkvát. Florence Hartmann szerint Clinton 1997 májusában Párizsban találkozott Jacques Chirac francia elnökkel, Tony Blair brit miniszterelnökkel és Helmut Kohl német kancellárral. Miközben a francia elnök ragaszkodott Karadzic elfogásához, Tony Blair és Helmut Kohl az amerikai elnök álláspontját támogatta. Jacques Chirac - Hartmann visszaemlékezése szerint - azt is közölte Carla Del Ponte főügyésszel, hogy Borisz Jelcin orosz elnök figyelmeztette őt: kész akár katonai repülőgéppel is kimenekíteni Karadzicot, ha a nyugatiak el akarják fogni. "Borisz Jelcin soha nem engedte volna meg Karadzic letartóztatását" - írta Florence Hartmann.

A szerző szerint Jelcin elismerte Chirac elnöknek: "Karadzic túl sokat tud Slobodan Milosevic viselt dolgairól". Jacques Chirac nagyon dühös volt a boszniai szerb vezetőre, akinek emberei a boszniai háború (1992-95) vége felé túszul ejtettek két francia pilótát. Florence Hartmann azt érzékelteti, hogy sem Oroszországnak, sem másoknak nem fűződött különösebb érdeke Radovan Karadzic elfogásához és egyelőre az is homályos, hogy a francia pilóták hogyan nyerték vissza szabadságukat. Jacques Chirac 2003-ban tagadta, hogy Franciaország valamiféle árat fizetett volna a két túszért.

Florence Hartmann szerint a Nyugatot aggasztja az is, vajon milyen új tényeket hozhat nyilvánosságra Radovan Karadzic a srebrenicai tömeggyilkosságról. Az ENSZ békefenntartók holland katonai 1995 nyarán minden ellenállás vagy tiltakozás nélkül átengedték Srebrenicát Ratko Mladic boszniai szerb erőinek, akik nyolcezer férfit és fiút mészároltak halomra. A máig szökésben lévő Radovan Karadzicot és Ratko Mladicot továbbra is népirtással vádolják.

Magyar Hírlap


fidesz.hu