A korábban alkotmányos szerződésnek nevezett, újdokumentumról még a német uniós elnökség idején jött létre megállapodás, s ennek keretében arról is, hogy a reformszerződést legkésőbb a 2009-ben esedékes európai parlamenti választásokig tető alá hozzák.

A Die Welt című konzervatív napilap kedden berlini kormányforrásokra hivatkozva ugyanakkor arról számolt be: továbbra is számos fontos kérdés nyitott, mindenekelőtt Nagy-Britannia és Lengyelország ragaszkodik korábbi követeléseihez, ami nagymértékben veszélyezteti a júniusi, brüsszeli csúcsértekezleten kijelölt menetrendet.

A legnagyobb veszélyt az idézett források abban látják, hogy a szerződésről, amelynek konkrét szövegezése már meg is kezdődött, Nagy-Britanniában mégis népszavazást rendeznek. Berlinben úgy ítélik meg, hogy ennek esélye az elmúlt hetekben erősödött, márpedig a brit lakosság - a nemzeti szuverenitást féltve - minden bizonnyal a dokumentum ellen szavazna. Noha Gordon Brown miniszterelnök korábban a parlamenti jóváhagyás mellett emelt szót, a kormányfőre egyre nagyobb nyomás nehezedik. Friss felmérések szerint a lakosság 86 százaléka referendumot sürget, s kétharmada ebben az esetben a szerződés ellen szavazna. A brit példát pedig más országok, mindenekelőtt Hollandia is követné, akkor pedig diplomaták szerint a szerződés halálra van ítélve.

Mindezzel összefüggésben tartalmi kérdésekben is egyre élesebb a Londonnal folyó vita, legyen szó akár az alapvető jogok chartájáról, akár a belügyi és igazságügyi együttműködésről, akár az uniós külügyminiszteri tisztségről. Élesen bírálta a brit magatartást a Die Weltnek nyilatkozva Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német elnöke, aki szerint a londoni követeléseknek drámai kihatásaik lehetnek a közös európai politikára, ezen belül a külpolitikára is.

Nem sokkal könnyebb a helyzet a lengyelekkel sem. Ennek kapcsán az idézett források emlékeztettek: Varsó tovább kívánja módosíttatni a döntéshozatali rendszer már elfogadott reformját. Ennek keretében olyan nyilatkozatot kíván elfogadtatni, amely lehetővé tenné, hogy a kisebb tagállamok meghatározott időre elodázhassanak számukra kellemetlen többségi döntéseket.

A források szerint Varsó követelését egyetlen tagország sem támogatja, ugyanakkor uniós körökben tudatában vannak annak: az októberi lisszaboni csúcstalálkozóra két nappal a lengyelországi parlamenti választások előtt kerül sor. Ez pedig - mint utaltak rá - azt jelenti, hogy Jaroslaw Kaczynski hivatalban lévő miniszterelnöknek mindenképp sikerre van szüksége.

MTI- fidesz.hu