A legfrissebb nyilvántartás szerint az állami vagyon értéke nettó 4599 milliárd forintot tesz ki. Ebből az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-hez rendelt vagyon 818 milliárd forint, a szaktárcákhoz, minisztériumokhoz rendelt vagyon összege nettó 292 milliárd forint, az állam kincstári vagyona pedig 2880 milliárd forint - tájékoztatta lapunkat az Állami Számvevőszék. A szervezet felhívta azonban a figyelmet arra, hogy jelenleg senki sem tudja megmondani, mekkora a még meglévő teljes nemzeti vagyon értéke, a fenti adatokban nincs ugyanis benne az önkormányzatoknál lévő, az alapítványoknál, közalapítványoknál kezelt, az Akadémiánál, illetve a Nemzeti Földalapnál nyilvántartott állami vagyon értéke, pedig ezek összessége adhatná csak ki a valós nemzeti vagyon értékét.

Az mindenesetre tény, hogy napjainkig eltűnt az állami vagyon egyharmada, s ennek 15 százaléka "nem számszerűsíthető hiány". Az 1990 óta elvesztett vagyon 10-15 százalékáért a piaci érték változása és a rossz gazdálkodás a felelős, míg a fennmaradó rész okai között szerepel a balkáni háború, az államháztartás beszorított pozíciója, az eladási kényszer, illetve az érték alatti tudatos eladás.

Az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézete által kiadott A magyarországi privatizáció tanulságai című tanulmányból az is kiderül, hogy a hazai privatizáció csak a vétel és eladás folyamatát jelentette, s nem szolgált társadalompolitikai, kulturális célokat: azaz bármit eladtunk, ha volt rá vevő.

Az ÁSZ kulcskérdésnek tartja az állami szerepvállalás újragondolását, mert az állami tulajdon átrendezését szakmai és nem politikai szempontok alapján kell végrehajtani.

Eladható a föld is

Felszólította a kormányt a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság, hogy még az új vagyonkezelő szervezet megalakítása előtt tegyen olyan lépéseket, amelyek megakadályozzák a nemzeti vagyon végleges felélését. Bod Péter Ákos, a társaság elnöke kérdésünkre elmondta: fenntartják korábbi elutasító álláspontjukat, mert szerintük nem az a lényeg, hogy ki nevezi ki a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjait, hanem az, hogy ki választja ki őket.

A társaság szerint a törvény jelentősen szűkíti az úgynevezett kincstári, és túlzottan bővíti az úgynevezett üzleti vagyontárgyak körét. Szabadon értékesíthetővé váltak a forgalomképtelennek nem nyilvánított műemlékeink, a minisztériumok, egyetemek, kórházak épületei. Üzleti vagyonná vált az állami tulajdonban álló erdő és termőföld is.

Magyar Hírlap


fidesz.hu