Bár még mindig nem tisztázódott néhány alapkérdés az árampiac liberalizációja körül, a szakemberek annyit biztosan tudnak, hogy a villamos energia drágább lesz. Felsmann Balázs szakállamtitkár szerint a nyugat-európai drágulást meg lehet állítani ugyan a határainknál, csak nem éri meg. A gázárat a közelmúltban már megállítottuk egyszer, de ez csaknem százmilliárd forintjába került a kormányzatnak, és a végén mégis begyűrűzött. Azt egyelőre nehéz megjósolni, mennyire fog emelkedni az ár januárban, de az előzetes becslések harminc százalék körüli drágulásról szólnak. Egy átlag magyar család villanyszámlája jelenleg legfeljebb tízezer forintot tesz ki havonta, vagyis mintegy háromezer forintos többletköltségről lehet szó. Ez korántsem akkora érvágás, mint amit a lakosság a gázár-kompenzáció megszüntetésekor átélt, hiszen akkor bizonyos fogyasztói kategóriákban a nyolcvan százalékot is elérte az áremelkedés. Felsmann nem zárta ki, hogy létrehoznak egy néhány milliárd forintos kompenzációs alapot a legrászorultabbak támogatására.

Az európai áramáraktól azért sem függetleníthetjük magunkat, mert az ország nagymértékben importfüggő. Vinkovits András, a villamos energia rendszert irányító Mavir vezérigazgatója szerint hazánk import nélkül nem tudja ellátni magát árammal, ami egyedülálló jelenség Európában. Erőműveink elöregedtek, ráadásul a karbantartási munkálatokra most már nem lehet kihasználni a nyári időszakot, mivel a klímaberendezések elterjedésével a nyári csúcsfogyasztás lassan meghaladja a télit. A Mavir vezetője szerint egyelőre nem látni azokat az a fejlesztéseket, amelyek biztosítják az évente mintegy két százalékkal növekvő igények kielégítését. Eközben importlehetőségeink is szűkülnek, hiszen a Balkánon máris hiány van a jugoszláviai bizonytalan helyzet és a bolgár atomerőmű bezárása miatt. Szlovákia a gyorsuló gazdasági fejlődés nyomán szintén hamarosan importőr lesz, vagyis északi szomszédunktól sem számíthatunk áramra hosszú távon.

"Ennek ellenére sem lesz áramhiány Magyarországon" - nyugtatta meg az egybegyűlteket Hegedűs Miklós, a GKI vezérigazgatója. Az igények felmérését és az előrejelzéseket a kormány megbízásából kétévenként elvégző kutatóintézet vezetője hangsúlyozta: a tervbe vett erőművi fejlesztésekből bőven jut exportra is.

Szalontay Mihály, Magyar Hírlap


fidesz.hu