"Jogértelmezési és -alkalmazási problémákat vet fel a szeptemberben tárgyalandó áfatörvény tervezete. Egyértelművé kellene tenni a jogszabályban, hogy az áfatörvény helytelen értelmezéséért, ha az államot nem éri kár, csak mérsékelt büntetés jár" - mondta Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Szerinte az egyszerűsítések ellenére a "nyitott" határidők miatt még mindig nagyon bizonytalan az áfa-visszaigénylés rendje. "Zárt határidőkre azért lenne szükség, hogy legalább a megbízható adózók esetében - akkor is, ha esetleg a hatóságok kételkednének - az igények felét ki lehessen fizetni. Jelenleg ugyanis előfordul, hogy a vállalkozó hosszú hónapokig nem jut hozzá a visszaigényelt összeghez."

Az áfa kérdése a magyar vállalatok körében versenyképességi tényező, az a cég ugyanis, amelynek nem utalják át idejében a pénzt, könnyen likviditási nehézségei támadhatnak, és tönkremehet.

Az adószakértő szerint senki nem mérte fel, hogy a számítástechnikai ágazatra és az építőipara is kiterjesztett fordított adózás milyen hatással lesz a költségvetésre. Eddig a fordított adózás csakis a hulladékgazdálkodásban volt alkalmazható; itt 2006-ban vezették be. Az unió által szorgalmazott eljárás az államnak bevételkiesést okoz, viszont hozzájárulhat a gazdaság kifehérítéséhez. Lényege, hogy az eladó a vevőnek nem számít fel áfát, hanem ez utóbbit terheli a fizetési kötelezettség. A fordított adózás érvényesítését az egész áfarendszerben valószínűleg nem bírná ki a költségvetés.

A jövő évtől hatályba lépő szabályozás egyik legfontosabb pontja a csoportos adózás kiterjesztése a bankok és pénzügyi cégek mellett minden olyan kapcsolt vállalkozásra, amelynek magyarországi székhelye van. Ez főképp a nagyvállalatoknak segítség. A csoportos adózás lényege, hogy az egymás között lebonyolított tranzakciókért a társaságok nem fizetnek áfát, és összevont adóbevallást adhatnak le. "A kisebb cégeknek alaposan át kell gondolniuk, hogy kapcsolt vállalkozásba fognak-e. Körültekintésre ad okot, hogy az ilyen cégek között csakis piaci áron engedélyezett az üzletkötés. Korábban sok kis- és középvállalkozás nem vette figyelembe, hogy a hatóságok az átlagos ártól való eltérést büntetik" - mondta Vadász Iván.
A kapcsolt vállalkozás leggyakoribb formája a cégcsoporton belüli anya-leány viszony, de idesorolható az is, ha egy család tagjai több kisebb céget létesítenek. A nemrég kiszivárogtatott áfatörvény-tervezetet Vadász Iván nem nevezte teljesen újnak, mivel a rendszer és az alapelvek nem változtak, például az áfakulcsok is maradnak a régiek. A törvény újrafogalmazására az uniós szabályozás változása miatt volt szükség, jelentősége abban rejlik, hogy áttekinthetőbb lett a jogszabály. Az áfa, a jövedéki adó és a vám mellett az EU-ban a legharmonizáltabb terület, a tagállamok a közösségi direktívák helyi alkalmazásában mindössze néhány részletkérdésről dönthetnek. Az unió befolyása a kulcsok mértékére is kiterjed, előírja, hogy a felső határ 25, az alsó pedig öt százalék lehet.
A csoportos adózás bevezetése például fakultatív, de alkalmazni helyi szinten ezt is csak EU-konform módon lehet. Szakmai vélemények szerint a közeljövőben esedékessé vált volna egy kisebb áfaemelés, ami még nem ütközött volna az uniós elvekkel. A kormány megítélésének és a kiszámíthatóságnak azonban nem tett volna jót az újabb emelés, így a döntéshozók elvetették az ötletet.

Az elmúlt években többször változtak az áfakulcsok hazánkban. Legutóbb tavaly szeptemberben a középső kulcs megszűnésével az odatartozó szolgáltatások és áruk átkerültek a felső, azaz a húszszázalékos sávba. Az alsó és a középső kulcs 2004. január 1-jén emelkedett, a felső kulcs pedig csökkent két alkalommal: az üzemanyagok esetében 2005 októberében, a többi szolgáltatásnál 2006 elején.

Nagy Vajda Zsuzsa, Magyar Hírlap


fidesz.hu