Magyarországon az információtechnológiai ágazatban, a bank- és pénzügyi szektorban, valamint a gyógyszer- és autóiparban a legmagasabbak a fizetések. Az ideinél kisebb bérnövekedésre, de magasabb cafeteriára, azaz béren kívüli juttatásra számíthatnak a magyar cégek alkalmazottai - derült ki tegnap a HayGroup Menedzsment Tanácsadók Kft. sajtótájékoztatóján. A társaság 27. alkalommal készítette el az éves jövedelemszint felmérését: 315 vállalat több mint háromszázezer munkavállalójának béradata alapján elemezte a magyar bérpiac jellemzőit.

A legnagyobb regionális különbség a cégek által szolgáltatott adatok alapján a főváros és Kelet-Magyarország jövedelmi szintje között mutatkozik: egyes munkakörökben a differencia eléri a 25 százalékot is. Az ország keleti és nyugati fele közötti jövedelemkülönbségek átlagosan 10-11 százalékosak. A HayGroupnak a hazai vállalatok arról számoltak be, hogy az idén átlagosan 6,5 százalékkal emelték a béreket, s jövőre 5,5-6 százalékos emelést terveznek.

A béren kívüli juttatások terén jelentős fellendülés mutatkozott. Míg tavaly a vállalatok 170-180 ezer, addig az idén 190-230 ezer forint közötti összeget szántak egy-egy dolgozó cafeteriajuttatásaira.

A HayGroup felméréséből az is kiderült, hogy óriási Magyarország lemaradása Nyugat-Európán belül a fizikai dolgozók összjövedelmét illetően. Egy tizennégy országot bemutató listán hazánk az utolsó helyen szerepel. A legjobban a dán szakmunkások keresnek: bérük a magyar kollégáik jövedelmének 550 százalékát teszi ki, de a német fizikai munkások is 450 százalékát keresik a mi szakmunkásaink bérének. A portugál dolgozók összjövedelme kétszer annyi, mint Magyarországon, háromszor annyi Spanyolországban, négyszer annyi Ausztriában. Kelet-Közép-Európában a vezetői bérek között nem ilyen drámaiak, de jelentősek a különbségek: a magyar vezetők bérénél ötven százalékkal magasabb lengyel kollégáik jövedelme.

Az adótartalom és a fogyasztási kosár figyelembevételével készített adatok azt mutatják, hogy Magyarország egy kilenc országot felsorakoztató listán szintén az utolsó: tehát az adók és a megélhetés költségei egyaránt magasak. A rangsorban megelőz minket Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Oroszország. Scott Marlow, a társaság vezetője felhívta a figyelmet, hogy Európában egyre több gondot okoz a munkaerőhiány. Prognózisuk szerint 2010-ben már 120 ezer munkavállaló fog hiányozni a magyar munkaerőpiacról.

Hunyor Erna, Magyar Hírlap


fidesz.hu