"Kisebb állam nélkül adóreformot nem lehet végrehajtani Magyarországon. Az állami feladat nagysága határozza ugyanis meg az elvonások mértékét" - mondta László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter. Kifejtette azt is, hogy Magyarországon az személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék is igen magas, és az iparűzési és kiegészítő adóval együtt számolva a társasági adó tekintetében is a felső harmadba kerülünk Európában. Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke szerint nem az állam nagyságán van a hangsúly, hanem azon, hogy milyen feladatokat lát el. "Csak a szociális területen, az oktatásban és az egészségügyben vállalt szerep tisztázása után merülhet fel a kiadási oldal átalakítása" - hangsúlyozta a volt kancelláriaminiszter. A feladatok átvilágítása után természetesen a párhuzamosságokat és a fölösleges szerepvállalást le lehetne építeni.

"Egyre gyakrabban felmerül, hogy szükség lenne az adócsökkentések előre hozatalára, miközben egy évvel ezelőtt még a kormányzat kivitelezhetetlennek tartotta ezt a javaslatot. Az adócsökkentésbe azonban csakis a kiadási oldal mérséklésével lehetne belevágni, ami azonnali politikai károkat okozna " - mondta Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke. A szakember szerint az ország teljesítményének jelentős része az elmúlt egy évben átcsúszott a feketegazdaságba. Több előadásban is elhangzott, hogy az állam a normák betartása - kreatív könyvelés és elszámolás - nélkül nem várhatja el vállalkozóitól, hogy betartsa a szabályokat. Németh György közgazdász-szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy az adóelkerülések egy része nem más, mint megélhetési bűnözés. Vagyis létezik egy olyan vállalkozói réteg, amelynek fel kellene adnia működését, ha a szabályokat tiszteletben tartaná.

Pitti Zoltán, az APEH volt elnöke arról beszélt, hogy a fogyasztást terhelő adók növelése a hazai vállalatoktól vonna el piacot. A volt elnök úgy látja, a foglalkoztatás terheit egy háromoldalú megállapodás keretében lehetne mérsékelni. Ebben a kormány, a munkaadók és a munkavállalók megegyeznének abban, hogy az adócsökkentéssel egyenlő mértékben emelkednek a jövedelmek. A dolgozóknak névlegesen nagyobb mértékben járulnának hozzá az összeomlással fenyegetett egészségbiztosítási rendszer és a nyugdíj-előtakarékosság fenntartásához. Globális szinten a tőke vonzása és megtartása szempontjából kulcsfontosságú a társasági adó, amely az egyik legfontosabb tényező az országok közötti adóversenyben - állítja Pitti Zoltán. A szakértő szerint hazánk elgondolkodhatna ennek az adónemnek a mérséklésén, de csakis akkor, ha sikerül szélesíteni az adóalapot, máskülönben veszélybe kerülne a költségvetés stabilizálása.

Nagy Vajda Zsuzsa, Magyar Hírlap


fidesz.hu