- Milyen állapotban van most az emlékpark és a Feszty-körkép?
- Semmiképpen sem mondanám azt, hogy kedvező helyzetet örököltünk. Természetesen a látogatók nem azért érkeznek, hogy vizsgálják a Feszty-körkép épületét, de a kiállítótereken is látszanak a beázás nyomai. Az emlékpark nagyon sok problémával küszködik, ezek közül a legfontosabb a Feszty-körképet befogadó helyiség megújítása, de számtalan más jellegű probléma is van, és mind alapvetően gazdasági-anyagi jellegű.

- A Feszty-körkép vitte az egész emlékparkot. Van bármi más funkciója?
- Nincs. Az emlékparknak a legfőbb problémája, hogy ma nem létezik az, amire annak idején kiagyalták, a magyar identitás méltó bemutatására, megjelenítésére, erősítésére. A kht. a működése tizenkét éve alatt ezt nem tudta megfogalmazni. Tavaly ásatáson dolgoztam ott, és megdöbbentett az a csönd, amely a parkban volt, de megdöbbentett az is, hogy egy nemzeti történeti emlékpark hogyan létezhet déli harangszó nélkül, miközben ott van egy harang, amely óriási érték, egy ásatáson került elő, rekonstruálták, felszentelték méltó módon...

- Csak nem szól.
- És tíz évig ez így volt.

- Ez a magyar Potemkin-falu.
- Döbbenet. Már arra sem méltó, hogy ezt egy lapon említsük azzal, hogy az identitásunkhoz a harangszó hozzátartozik. Nemcsak a magyarsághoz, hanem európai rangú történelmi eseményhez. Tavaly volt Nándorfehérvár 550. évfordulója, és emellett úgy elmenni, hogy semmilyen megemlékezés nincs, legalább a parkban, amely erről szól. Ki lehetett volna használni ezt a lehetőséget méltó módon. A legfőbb dolog ezért jelen pillanatban, bármilyen gazdasági, anyagi, pénzügyi problémától függetlenül, hogy tudunk-e valamiféle igazi tartalmat adni a parknak. Van-e igazi identitása? Véleményem szerint van, és mindenképpen kell hogy legyen, és ez nem a Feszty-körkép.

- Az elődje meddig irányította a nemzeti parkot?
- Tizenkét évig.

- Ha tizenkét év alatt nem sikerült, akkor miért gondolja, hogy önnek fog?
- Maga a helyzet méltatlan, már kormányzati szinten is. Egy ilyen park nemzeti érték, egyedülálló az országban, és a kormányzat nem fordít rá figyelmet, ez felelőtlenség. A jegybevétel, amelyből létezik ez a park állami támogatások nélkül és megyei támogatás nélkül, önmagában a működésre elegendő, de a fejlesztésekre már nem. Nem értem azt sem, hogy a múzeumi kedvezménytörvény, amely minden magyarországi múzeumra érvényes, így az Ópusztaszeri Emlékparkra is, más múzeumok esetében ad kompenzációt, nekünk viszont nem. Ez több tízmillió forintos kiesést jelent évente.

- A Feszty-körképről ellentmondásosak a sajtóhírek. Tényleg veszélyben van?
- Szerintem igen, de egy igazságügyi szakértő véleményét szeretném majd kérni. Az épület az 1970-80-as évek konstrukciója, már amikor felépült, akkor problémák voltak vele, beázott. Azóta kétszer cseréltek tetőt, de a jelenleginek a szavatossága is lejárt. A körképet egy tálcarendszer védi, amely lehetővé teszi azt, hogy a kép ne sérüljön.

- Mivel indokolja a környezetvédelmi, illetve a kulturális tárca, hogy résztulajdonosként nem ad állami támogatást, miközben veszélyben van a Feszty-körkép?
- Indoklás konkrétan nincsen. Ígéret volt rá, hogy pénzt utal át a kulturális tárca, meg is határozták az összeget, mégsem folyósították, mert nem volt rá fedezet.

- Mikor kellett volna átutalni?
- Tavaly várta a korábbi vezetés. Indok nem volt, csak nincs rá pénz.

- A tulajdonosok közül a Magyarok Világszövetsége nem úgy áll anyagilag, hogy tudná finanszírozni.
- Semmiképpen nem.

- És az Inter-Európa Bank?
- Az Inter-Európa Bank nagyon kis tulajdonos. Kedvezményeket persze ad, de nem annyira tulajdonos, hogy neki ez elsődleges és fontos feladat volna

- Miért nem tudnak kölcsönt fölvenni?
- Kölcsönök felvételére valószínűleg volna lehetőség, de ehhez taggyűlési hozzájárulás kell. Ismerve a jelen helyzetet, nem vagyok benne biztos, hogy támogatnák ezt a javaslatot.

- Nyolcvanszázalékos tulajdonos a Csongrád Megyei Közgyűlés.
- De kell hozzá másik igen szavazat is, és nem vagyok benne biztos, hogy megalapozottnak tartanák ezt a megoldást, hiszen a bevételeink a működést fönntarthatóvá tehetik, csak a fejlesztésre nincs lehetőség.

- Kóka János gazdasági miniszter azt mondta, hogy adjon maguknak pénzt a Csongrád Megyei Közgyűlés. A közgyűlésnek van erre anyagi kerete?
- A közgyűlések mindenhol ugyanazt örökölték, el vannak adósodva, úgy érzem, hogy onnan sem várhatjuk azt az összeget, amely érdemi támogatást jelentene. Egyetlen megoldás marad, a pályázati lehetőségek maximális kihasználása. Ezenkívül bízhatunk a társadalmi összefogásban, lassan négymillió látogatója volt a parknak, ők talán kellemes emlékekkel távoztak. Amint megjelent néhány fölhívásunk, már kaptunk is támogató összegeket.

- Fontos dolog a támogatás, de ez mégiscsak kormányzati felelősség, nem?
- Egészen biztos. És nem is szabadna, hogy idáig eljusson egy ilyen park, amely értéket hordoz.

- Önt rengeteg kritika érte, amiért a belső premizálási rendszerhez is hozzányúlt. Mire osztott pénzeket az előző vezetőség?
- Megdöbbentő az a folyamat, amely a park utóbbi öt évét jellemzi. Annak ellenére, hogy a park nem tudta hozni azokat az adatokat, amelyeket kellene egy jól működő társaságnál, mégis minden alkalommal prémiumokat utaltak ki, és felemelték a vezetők fizetését. Ez csak az utóbbi öt évben meghaladja az ötvenmillió forintot. Ennyi elég lett volna már arra, hogy egy pályázati önrésszel akár a főépület, akár valamelyik skanzenépület megújuljon. Ezért a prémiumokat erre az évre megszüntettem.

- Mekkora prémiumokról volt szó?
- Az utóbbi évben négy vezető között 16 millió forintot osztottak ki.

- Tételezzük föl, hogy csoda történik, nem dől össze az épület, nem ázik be a Feszty-körkép, megszólal a harang, de még mindig ott van a feladat, hogy rentábilisan kellene működtetni az emlékparkot. Erre van elképzelése?
- Természetesen. Amiről eddig beszéltünk, az a múlt öröksége. Egyelőre a fönntarthatóságot kell biztosítani. Erre az évre kész programtervet örököltem, ebben többnyire terménynapok vannak, dinnyenap, hagymanap stb., és augusztus 20.

- Mi ez a dinnyenap, hagymanap?
- A skanzenhez kötődő néprajzi programok. Egyébként minőségi programok, nincs ezzel semmi probléma, csak nem hordozzák a park fő üzenetét. Nincs mögöttük az, hogy ezek most miért Ópusztaszeren zajlanak. A nyári rendezvényeket négy nagyobb programmal bővítettük, és ezek már azt célozzák, hogy ne csak látványos, hanem tartalmas rendezvényei legyenek a parknak.

- Abban nagyjából egyetérthetünk, hogy a nemzeti emlékeink megítélésétől minden kormánynak függetlenítenie kell magát. A viszonyulás más kérdés, de meg kell őrizni, és viszonyulni - ez a helyes sorrend. De ön el tudja képzelni, hogy ez a sorrend helyreáll ebben a politikai klímában?
- Bizakodó és hívő ember vagyok, de erre kis esélyt látok. Úgy érzem, hogy azokkal a dolgokkal kell gazdálkodnunk, amelyek most megvannak.

- Hogyan lehet megfogalmazni az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark üzenetét úgy, hogy modern, kellően diplomatikus legyen, és ne kelljen sutba dobni a nemzeti érzéseinket sem?
- A hagyományokat kellene jól ismerni ahhoz, hogy igazi üzenetet tudjunk adni a parknak. A hagyományok léteznek, ezeket szeretnénk ténylegesen a mai embernek is érthetővé tenni. Ezért rendeztük meg szeptember 9-én az úgynevezett szobori búcsút. Ópusztaszernek mítosza van. Ez a mítosz Anonymusnak köszönhető, ő ezt a helyet jól ismerte, és azt a jelentőséget tulajdonította neki, hogy Árpád a vezéreivel harmincnégy napon keresztül törvénykezett, amelyet aztán a történettudomány úgy interpretált, hogy ez volt az első országgyűlés. Árpád a mai magyar embernek, de nekem mindenképpen, a hazaszeretet, a megmaradás és az összetartozás szimbóluma, bizonyos szempontból a hűség szimbóluma is. Ópusztaszernek is ez volna az üzenete: az összetartozás.

Echo TV, Magyar Hírlap


fidesz.hu