A történet hajaz a szegedi önkormányzattal közös élményfürdő-beruházásra gründolt közös projektre. A XI. kerület évekkel ezelőtt a Lágymányosi-öböl mentén elterülő 36 hektárnyi értékes ingatlanvagyonát apportálta be a Leisztingerékkel közösen létrehozott Öböl XI. Kft.-be, amelybe az Arago is bevitte a szomszédban fekvő 8,5 hektárnyi ingatlanjait. Eredetileg 50-50 százalékos volt a tulajdonosi arány az 5,5 milliárd forintos alaptőkével létrehozott cégben. Az önkormányzat később két részletben - pályáztatás nélkül - eladta a cégbeli részesedését Leisztingeréknek, információk szerint az utolsó 24 százalékos üzletrészt 2006 decemberében vásárolta ki 1,8 milliárdért.

Az újbudai ellenzék csak lassan kezdett ébredezni: a 36 hektárnyi önkormányzati ingatlanvagyon apportjához lényegében csendes támogatást nyújtott a Fidesz és az MDF, egyedül a Jobbik kifogásolta az ügyletet. Később, amikor az első 21 százalékos üzletrésztől megszabadultak, a Fidesz már ocsúdott álmából. Kifogásolta, hogy az Arago hetven százalék feletti tulajdonrésszel rendelkezik a cégben, pedig jóval kevesebb ingatlanvagyont vitt be.

Amikor kiforgatták az önkormányzatot a Kopaszi-gáti ingatlanvagyonából, Kupper András fideszes önkormányzati képviselő azt mondta, hogy becslések szerint a kár elérheti az ötmilliárdot is, ami fölvetheti a hűtlen kezelés gyanúját.

A HVG az idén augusztusban megírta, hogy az Arago Befektetési Holding Zrt. eladta az időközben Öböl Invest Kft.-re keresztelt cég 75 százalékát az egyik legnagyobb portugál építőipari cégcsoportnak. A névértéken mintegy 4,3 milliárd forintos üzletrész vételára a gazdasági hetilap értesülése szerint 25 milliárd forint körüli összeg volt.

A kerület szocialista polgármestere, Molnár Gyula elégedett az üzlettel. Mint egy lapnak korábban nyilatkozta: az önkormányzat több mint harmincszázalékos nyereséggel száll ki az üzletből. És egyébként is, "a 36 hektárnyi terület fele az öböl, tehát víz volt, és az eredetileg alig több mint másfél milliárd forintos összeg helyett kétmilliárddal szálltak ki az üzletből".

Pedig a polgármester 2005. október 18-i képviselő-testületi ülésen azt ígérte, hogy tartósan önkormányzati tulajdonban marad a meglévő üzletrész. Később a testület rendeletben szabályozta a telkek egyesítését.

Lapértesülések szerint 2006 decemberében, amikor az önkormányzat a kormánypártok és az MDF támogatásával eladta az utolsó 25 százalékos tulajdonrészét 1,8 milliárdért, már a cég többségi tulajdonának továbbadásról tárgyaltak.

Az üzlet májusban létre is jött a portugál befektetőkkel.

A kezdetek

Tömegesen gyűjtötték be a névérték töredékéért a kárpótlási jegyeket Leisztinger Tamás cégei a kilencvenes évek elején. Nagy részüket a még a Horn-kormány idején az ÁPV Rt. által privatizált cégek vásárlásaira fordíthatta az akkor szokásos beszámítással, a névérték 170 százalékán. A Medgyessy-kormány idején a még kint lévő kárpótlási jegyek begyűjtését is egy Leisztinger-érdekeltség, a Forrás Rt. végezhette. Leisztingerékhez kötik a City Bróker Rt. botrányát is: a cég részvényeire váltották be a kárpótlási jegyeket. Ezek után a kárpótoltaknak azzal kellett szembesülniük, hogy részvényeik egy fabatkát sem érnek. Az ügyben büntetőeljárás is indult, de azon igazán senki nem csodálkozott, hogy eredménytelenül zárult.

Magyar Hírlap


fidesz.hu