A 11,4 milliós mediterrán országban 9,8 millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak az urnákhoz. Az athéni belügyminisztérium adatai szerint délelőtt 11 órakor 32 százalék körül alakult a részvétel, s ez az adat élénk szavazási hajlandóságra enged következtetni.

Az első exit poll eredmények közzététele az urnazárás után, közép-európai idő szerint 18.00 órakor várható.

A 2004-ben hatalomra került Kosztasz Karamanlisz miniszterelnök akkor írta ki az előrehozott választásokat, amikor népszerűsége tetőfokán állt, és biztosnak ígérkezett pártja, a konzervatív Új Demokrácia (ND) győzelme a Jeórjiosz Papandreu vezette Pánhellén Szocialista Mozgalommal (PASZOK) szemben. Minimálisra - egy-két százalékra - apadt azonban az ND előnye a PASZOK-kal szemben, miután a kormányt rengeteg bírálat érte amiatt, ahogy az augusztus végén a Peloponnészosz-félszigeten és Évia szigetén összesen 280 ezer hektárnyi területet felperzselő, 66 emberéletet követelő erdőtüzek ügyét kezelte.

Elképzelhető tehát, hogy az ND nem szerez abszolút többséget a 300 fős parlamentben, így önállóan nem lesz képest kormányt alakítani. Karamanlisz kizárta annak lehetőségét, hogy pártja koalícióra lépjen bárkivel.

A miniszterelnök ezen állásfoglalásával megfigyelők szerint igyekezett kifogni a szelet a szélsőjobboldali LA.O.SZ. párt vitorlájából, amelynek minden esélye megvan rá, hogy bekerüljön a parlamentbe. A jobboldali katonai diktatúra 1974-es megdöntése óta először lenne példa rá Görögországban, hogy a szélsőjobboldal parlamenti képviseletre tegyen szert.

Karamanlisz a kampányban azzal büszkélkedett, hogy sikerült lefaragnia az államháztartási hiányt úgy, hogy közben 200 ezer munkahelyet teremtett, mi több, idén a görög gazdaság az euroövezet átlagát meghaladóan, 4,4 százalékkal nőtt. Tény ugyanakkor az is, hogy a görögök mintegy 20 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, s az euroövezeten belül Portugália mellett Görögországban a legalacsonyabb az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) összege.

A PASZOK egy szorosra font szociális védőhálóval kiegészülő piacpárti politikával kampányolt, adócsökkentést, nyugdíjemelést ígérve, és kilátásba helyezte, hogy a GDP öt százalékát fogja oktatásra költeni, ha kormányra kerül.

Egy esetleges szoros választási eredmény, és az azt követő elhúzódó kormányalakítás, adott esetben új választások kiírása azért sem lenne jó Görögországnak megfigyelők szerint, mert halasztást szenvedhet a gyengélkedő - egyes vélemények szerint változtatás híján 15 éven belül összeomló - nyugdíjrendszer megreformálása.

MTI - fidesz.hu