A hatályos hazai joggyakorlat szerint ha tanulmányai befejezése után a diákhitel kötelezettje nem fizeti vissza tartozását, akkor az adózás rendjéről szóló törvény szerint közadó módjára behajtható rajta. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság az illető folyószámlájáról leemelheti a pénzt; ha ez nem vezet eredményre, akkor foglalhat.

Alkotmányjogászok szerint azonban közadóként csak azt a fizetési kötelezettséget lehet behajtani, amelyet az állam hatósági jogkörben állapított meg. "Az állam magánjogi tevékenységből eredő mulasztást nem orvosolhat hatósági jogosítvánnyal. Ez a közhatalmi jogosítványokkal történő visszaélésnek minősül, és alkotmánysértő" - mondta Bonavent Pál alkotmányjogász.

Párhuzamként a gyermektartás díját említette, ezt azért lehet hatóságilag behajtani, mert a fizetését is hatósági jogkörben, bírói ítélettel rendelték el, ezzel szemben a diákhitel az állam és polgára közötti magánjogi szerződés, és a szerződésszegés sem teremthet jogi alapot a mulasztás közadókénti behajtására. A bankoknak nincsenek hatósági jogosítványaik, márpedig a Diákhitel Központ Zrt. száz százalékban az állam tulajdonában lévő pénzintézet, amely pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, és azért kamatot számít fel.

A Magyar Bankszövetség tőlünk értesült a problémáról, még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel - mondta Müller János szóvivő. Így aztán az sem vetődhetett fel, beszélhetünk-e bankok közötti diszkriminációról. Az alkotmányjogász szerint ez szintén jogsértő, és a szabályozás a vagyonegyenlőséget is sérti. Az állami és a magánvagyon ugyanis egyenlő, és alkotmányos alapelvet sért, ha az állam a sajátját közadó módjára is behajthatja, a bank viszont ezt nem teheti meg.

A Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalása szerint a diákhitel az állam alapvető feladatai közé tartozó közérdekű kölcsön, és nem értelmezhető piaci termékként. "Az állam a Diákhitel Központon keresztül közfeladatot lát el, és a Diákhitel Központ nem bank" - mondta Őri András kommunikációs igazgató.

Az adatok azonban azt jelzik, hogy nem elméleti problémáról és nem csupán jogi anomáliáról van szó. Eddig háromezer diák nem fizette vissza a diákhitelt. Jobbára csupán az adóhatóság méltányosságán és nem a jogegyenlőségen múlik a hitel visszafizetésének elmaradása miatti behajtás, ez egy összegben válik esedékessé, ha a Diákhitel Központ az ügyet átadja az adóhatóságnak.

Őri András elmondta: "Behajtásra csak egy hosszú folyamat végén adjuk át a hitelt. Ha az ügyfél hátraléka meghaladta a hat- vagy a tizenkét havi törlesztőrészlet összegét, és az ez után felmondott szerződésre sem teljesít ügyfelünk."

A diákhitel 2001-es megjelenése óta 234 ezer diák vette igénybe ezt a lehetőséget. Harmincezren már vissza is fizették, az elmúlt évben pedig 85 ezren törlesztettek. Eddig 2500-3000 törlesztést elmulasztó szerződését bontották fel, és az ügyet átadták az adóhivatalnak.

A hátralékosok száma csaknem húszezerre tehető, de az esetek többségében legfeljebb egy-két hónapos késedelemről van szó. A Diákhitel Központ 132 milliárd forint hitelt folyósított. A visszafizetést a tanulmányok befejezése után negyedévvel kell megkezdeni, ennek kötelező összege két évig a minimálbér hat, illetve a maximális összeget választó költségtérítéses oktatásban részesülőknél nyolc százaléka (3750, illetve ötezer forint).

A harmadik évtől az illető havi átlagjövedelmét összevetik minimálbérrel, és a törlesztőrészlet a nagyobb összeg hat, illetve nyolc százaléka lesz. Az előtörlesztés díjtalan és korlátozás nélküli, így mindenki maga alakíthatja a futamidőt. A diákhitel havi összege 15, 21, 25 és harmincezer, a költségtérítéses oktatásban negyvenezer forint.

Bán Károly, Magyar Hírlap


fidesz.hu