Gyurcsány Ferenc az általa bátor szembenézésnek tartott balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után sem igazmondásáról és beváltott ígéreteitől vált híressé. Az őszinteséget hirdető kormányfő elsősorban évértékelőjében és az Új Magyarország program ismertetésekor dobálózott ezermilliárdokkal, ám ezek a forintok ködbe vesztek.
Talán érdemes az őszödi beszéd egyik utolsó mondatából kiindulni, amely a lassan, de biztosan befulladó reformok tekintetében érdekes. A kormányfő kijelentette: "Amíg nagy tempóval lehet menni előre, addig megyünk. Ha nem lehet menni, és elmagyarázzátok, hogy igen, de... - ahhoz szerintem én nem köllök." A társadalombiztosítási rendszer átalakítását a miniszterelnök tavaly ősszel április végére ígérte. Most ősz van, megegyezés pedig sehol. Az államigazgatási és önkormányzati reformmal ugyanez a helyzet, az oktatás átalakításából pedig csupán a tandíj valósult meg.
Nagy ívű tervekben nincs hiány: az iskolabezárásokkal és pedagóguselbocsátásokkal tarkított év közepén Gyurcsány azt mondta: "Hétszáz iskolát fogunk felújítani a következő időszakban." Később ezt a számot megnövelte ezerre. "Száz-százhúszmilliárd forintot fogunk erre ebben a fejlesztési periódusban költeni" - mondta. A tandíjról kijelentette: "A tandíj a szegényeket segíti, a diákok legjobb tizenöt százaléka egyáltalán nem fizet majd tandíjat." Ám azt elfelejtette például hozzátenni, hogy a jogszabály ezt nem teszi kötelezővé. Az ELTE vezetése jelezte is: náluk senki sem mentesül a fizetés alól.
A mezőgazdaságból élők is csak ígéreteket kaptak. Miközben attól kell tartani, hogy a magas takarmányárak miatt tönkremennek az állattenyésztők, a gazdák nem tudnak kikecmeregni az aszálykár okozta helyzetből, Gyurcsány júniusi kormányértékelőjében arról beszélt, hogy négyszázmilliárd forint jut idén az ágazatra. "Ebből épülnek utak, ebből épülnek gabonatárolók, ebből fog korszerűsödni a vidék" - jelentette ki a parlamentben.
Azon már túl vagyunk, hogy a kormányprogramban meghirdetett ötéves adócsökkentési tervvel szembesítsük a kormányfőt, de azért a folyamatosan növekvő adóterhek közepette érdekes a miniszterelnök júniusi kijelentése: "Ennek a ciklusnak a végén Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt időszak legalacsonyabb adóterhelését fogjuk elérni. Ki fog derülni, hogy ez a kormány az adócsökkentés kormánya lesz." Sőt néhány napja közölte: "A jövő évi büdzsé fegyelmezett és szigorú, de lényegét, főáramát tekintve már nem megszorító." A tervekből viszont tudjuk, hogy lesz adóemelés, növekedni fog a villany ára, és tovább tart majd a reálbércsökkenés.
A kis- és közepes vállalkozások sem jártak jobban. Gyurcsány júliusban a parlamentben kijelentette: "A hazai kis- és közepes vállalkozásoknak nem mesélni kell arról, hogy támogatni kell őket, hanem támogatni kell őket, ahogyan mi tesszük." Az Ipartestületek Országos Szövetsége adatai szerint az utóbbi időben mintegy hetvenezren szüntették meg vállalkozásukat, és ez a tendencia várhatóan továbbra is folytatódni fog. Eközben a kormányfő összesen háromezer milliárd forintos pályázati támogatásról beszél.
Gyurcsány érdekesen világította meg a közlekedés kérdését is tavaly októberben az Új Magyarország fejlesztési terv ismertetésekor: "Ahova nincsen közlekedés, ott nincsen felzárkózás, ott nincsen aktív gazdasági tevékenység, ott nincsen munkahelyteremtés. Mondtam korábban is, hogy nagyjából kétezer milliárd forintot fogunk közlekedésfejlesztésre fordítani." Eközben sorra szüntetik meg a vasútvonalakat, a Volán társaságok tönkremennek, és egyre több a megközelíthetetlen település.
Végül a néhány napja bejelentett negyvennyolc pontos tervében is fűt-fát megígért, így például a járóbeteg-ellátás intézményrendszerének fejlesztését, új onkológiai központok létrehozását, az említett iskola- és óvoda-felújításokat vagy például új pártfinanszírozási rendszer bevezetését.
Magyar Hírlap
fidesz.hu