- A köztársasági elnök a parlamenti évadnyitón arra figyelmeztette a képviselőket, hogy a gazdasági, államháztartási, egészségügyi és demográfiai mutatók is nagyon rosszak, és a lakosság bizalma alapvetően megrendült a politikában. Sólyom László szerint a válságos helyzetből a kiút az lehet, ha a politikai erők legalább néhány stratégiai kérdésben megegyeznek. Egyetért az államfői helyzetértékeléssel?

- Teljes mértékben. Ezzel együtt a két oldal időnként egyet tud érteni. A legfrissebb példa erre a határőrség és a rendőrség összevonása a schengeni egyezményhez való csatlakozás jegyében, ebben ötpárti egyezség született. Én nem annyira a két nagy párt közötti viszonyban látom a problémát, mint inkább Gyurcsány Ferenc és a társadalom viszonyában.

- A kormányfő az őszi ülésszak első napján 48 pontos programot zúdított ránk. Szerinte Magyarországon vannak reformtagadók, reformradikálisok és reformrealisták, önmagát ez utóbbiak közé sorolta.

- Gyurcsány Ferenc a túléléséért küzd, miközben a stratégiai távlat teljes egészében elveszett a politikájából. Minden egyes megszólalásának egyetlen célja van: hogy az adott kommunikációs szituációból a lehető legjobban jöjjön ki. Ezért is mondtam a hétfői reagálásomban, hogy engem Medgyessy Péter 2004-es beszédére emlékeztetett: egy olyan miniszterelnök beszéde volt ez, aki még hivatalban van ugyan, de már nem képes távlatot adni az országnak. Mindig tetszőlegesen váltogatja a témáit, fél évvel ezelőtt digitális táblákról meg mindenféle poliszprogramokról beszélt, hétfőn éppen KRESZ-szigorításról, kilométerek ezreinek a felújításáról szónokolt, de ha ma tartana egyórás beszédet, akkor valószínűleg egy másik 25, 48 vagy 100 pontos programot vázolna föl.

- Erre ön úgy reagált, hogy a kormány elmúlt egy évének mérlege nem reform, hanem bukás. Miért nem hiszi el, hogy Gyurcsány Ferenc valódi reformokat akar megvalósítani?

- Mert politikájának logikája és a szocialista-szabad demokrata kormányzás eddigi öt éve azt mutatja, hogy amikor reformról beszélnek, akkor ez csupán egy üres, jelentésbehelyettesítő szó. Például a központi közigazgatás "reformját" úgy kezdték el, bő egy évvel ezelőtt, hogy nem volt meg az állami feladatok listája. Ugyanez érvényes az egészségügyre, ahol, miután mostanra teljes a csőd és a káosz, rájöttek, hogy valójában a másik végéről kellett volna kezdeni az egészet.

- A Fidesz szerint hol van ma a legnagyobb a baj Magyarországon?

- Az egész társadalom válságközeli helyzetben van, de ahol már valóban mély a krízis, az az egészségügy. Mindennap találkozhatunk az ellátórendszer súlyos, nemritkán életveszélyes működési zavaraival. A válság küszöbén van az oktatásügy, az állami intézményrendszer, a központi és a területi közigazgatás is. Emellett persze beszélhetünk megélhetési válságról is, hiszen a nyugdíjasoktól az eddigi megszorító csomagok elvették a 13. havi nyugdíjat, egy átlagos családnál éves szinten 100-150 ezer forintos többletkiadást hozott az elmúlt egy év, ami egyhavi keresetkieséssel egyenlő. És még előtte vagyunk az élelmiszerár-robbanásnak, a jövő év elejére várható újabb drasztikus energiaár-emelésnek, ami sajnos azt mutatja, hogy jövőre még az ideinél is nehezebb lesz a családok, nyugdíjasok helyzete.

- Gyurcsány Ferenc azt állítja, hogy a 2007-es évvel túl vagyunk a nehezén, újabb megszorításokra már nincs szükség, sőt 2008 a növekedés, a gyarapodás és a rend éve lesz. Mit szól ehhez?

- Minden nézőpont kérdése. A 0,1 százalékos gazdasági növekedéshez képest a 0,4 százalékos már dinamikusnak számít. Most Magyarországon kómában van a "pannon puma". Ehhez képest bármilyen apró adatjavulás kedvezőnek látszik, hiszen a gödör alján vagyunk. Azért azt se felejtsük el, hogy Gyurcsány Ferenc március vége óta mondja, hogy túl vagyunk a nehezén. Közben az adatok azt mutatják, hogy a magyar családok háromnegyed részének egyetlen forint megtakarítása sincsen, már teljesen felélték a tartalékaikat. Ráadásul a lakosság eladósodása a nyugat-európai szinten van, miközben a keresetek vásárlóértéke töredéke a nyugat-európainak. Akárhogy nézzük, 2008-ban is ott leszünk az elsők között államháztartási hiányban, inflációban, munkanélküliségben, az aggasztóan magas államadósság pedig tovább duzzad.

- A kormányzati ciklusnak még az első felében járunk. A megmaradó állami tulajdon eladásából befolyó százmilliárdok és a következő két évben már bővebben beérkező uniós pénzek osztogatásával 2010-ben az MSZP - Gyurcsánnyal vagy nélküle - harmadszor is megszerezheti a választók többségének támogatását. Számolnak ezzel a lehetőséggel?

- A gazdasági helyzet kétségtelenül fontos tényező, amikor a választópolgárok döntenek, hogy melyik pártot tüntetik ki a bizalmukkal. Ezért nagyon fontos az, hogy hiteles számok álljanak rendelkezésre, és ne történhessen meg, ami 2006-ban: hogy letiltották az első negyedéves államháztartási adatok közlését, illetve hamis adatokat hoztak nyilvánosságra, megtévesztve ezzel a választópolgárokat. De nem kizárólagos értékmérő a gazdaság. A tavaly őszi demonstrációhullám és az idei politikai klíma is arról tanúskodik, a magyar emberek többsége demokratikus elkötelezettségéből adódóan igenis ad a moralitásra, amely a demokráciát működőképessé teszi. 2010-ben ott lesz a választópolgárok emlékezetében, hogy ki az, akiben megbízhatnak, melyik az a politikai erő, amelyik igazat mondott nekik 2006 tavaszán, és melyik csapta be őket a legutóbbi választásokon.

- Bár ma a Fideszre másfél-kétszer annyian szavaznának, mint az MSZP-re, az ellenzékkel is elégedetlen a társadalom nagy része. Miért?

- Az ellenzék akkor tudja teljes egészében betölteni a feladatát, ha a kormányon lévők is betartják a demokrácia íratlan szabályait. Nincsen Európában még egy olyan ország, ahol a miniszterelnök egy, az őszödihez hasonló beszéd után hivatalban maradhatott volna. Miután ennek az alapvető íratlan szabálynak nem tett eleget Gyurcsány Ferenc és a koalíciós többség sem, hiszen alkalmatlansága ellenére hivatalban tartja őt, az emberek csalódtak az ellenzékben is. Hát hogy van az, hogy az ellenzék nem tudja kiharcolni a hazug és alkalmatlan kormányfő távozását?! Azért nem tudjuk kiharcolni, mert demokraták vagyunk. Mi tiszteletben tartjuk az alkotmányosságot, a demokrácia írott és íratlan szabályait.

- Világos, egyértelmű, támogatható javaslatokat várnak az emberek gondjaik megoldására. Az őszi politikai szezonban várható-e, hogy több konstruktív javaslattal él az ellenzék?

- A kormányzati oldal merev elutasításába ütköznek a javaslataink. A parlamenti évad első felében 146 módosítást és törvényjavaslatot terjesztettünk elő.

- Mondana néhány példát?

- A mi ötletünk volt a költségvetési tanács vagy az európai uniós forrásokat felügyelő parlamenti bizottság, amely végül is létrejött. A miniszterek anyagi felelősségére és a kormányzati negyed előzetes ÁSZ-vizsgálatára vonatkozó törvényjavaslatainkat azonban lesöpörték az asztalról. Az Országgyűlés létszámát kétszáz főben kívántuk meghatározni, ezt is lesöpörték. Említhetem a nemzeti vagyont védő törvényjavaslatunkat vagy azt az ötpárti egyeztetést, amely a kampányfinanszírozás, pártfinanszírozás rendezését célozza, de éppen az MSZP és az SZDSZ hátrált ki a megegyezésből. Jövőnk című vitairatunk szakpolitikai és stratégiai elképzeléseket egyaránt tartalmaz. Konkrét vitákban is alternatívát kínálunk, például az egészségügy több-biztosítós rendszeréről többször elmondtuk, hogy mi egységes nemzeti kockázatközösségben gondolkozunk. Nem tudunk egyetérteni az OEP szétvágásával, esetleges privatizálásával, mert úgy gondoljuk, ha beengedjük a profitorientált biztosítókat az alapellátások piacára, akkor a szegények ki fognak szorulni az ellátásból.

- A Fidesz azt mondja, ha kormányra kerül, visszaállítja az eredeti állapotot az egészségbiztosításban. Egyébként már az üzleti biztosítók sem rajonganak a koalíció tervéért.

- Senki. A szakértők szerint ez az öszvér megoldás, amely elvben létrejött, nem működik. Az SZDSZ és az MSZP bizonygatja ugyan, hogy nincs koalíciós válság, csak éppen képtelenek megegyezni. Szlovákiában gyakorlatilag összeomlott a több-biztosítós rendszer, a mostani kormány megtalálta a jogi lehetőségét annak, hogy valahogyan visszaterelje azt a társadalmasítás irányába. Bárhogyan alakul, nyilván mi is meg fogjuk találni a megfelelő eszközöket erre.

- A helyreállítás, a konszolidáció mellett azért új elemek is lesznek a Fidesz készülő programjában? Egyáltalán mikor lesz átfogó és nyilvános programjuk?

- Reményeim szerint az év végére. Augusztusban Angela Merkel német kancellár asszonnyal megállapodtunk abban, hogy a CDU és a Fidesz között programegyeztetés kezdődik. Október elején elmegyek a brit Konzervatív Párt kongresszusára, és ott is egyeztetünk egymás programjairól, elképzeléseiről. Azért tartjuk szükségesnek, hogy már a ciklus első felében előálljunk egy átfogó politikai, társadalmi, gazdasági programmal, mert a kormánynak valójában nincsen programja. Már most is kiforrottabb elképzelésünk van a jövő Magyarországáról, mint a balliberális kormányzatnak.

- Az erős Magyarország kifejezést is használta hétfői beszédében Gyurcsány Ferenc, ami Orbán Viktor tavaszi beszédeiből és nyár elején megjelent könyvéből ismerős. A Fidesznek mi a felfogása az öngondoskodásról, az egyéni és közösségi felelősségről?

- Kormányzásunk négy esztendejében arra törekedtünk, hogy azokat az embereket segítsük, akik sokat tesznek az országért és a társadalomért, kis közösségeikért. Az öngondoskodás nem azzal valósul meg, hogy azt mondjuk az embereknek, gondoskodjatok magatokról, hanem azzal, hogy a kormányzati politika lehetővé teszi az öngondoskodást egyrészt jogilag, azaz nem néz rossz szemmel mindenfajta állampolgári önszerveződést, másrészt anyagilag, azaz tehercsökkentéssel lehetővé teszi, hogy az embereknek maradjon pénzük az öngondoskodásra. Ma az állam rengeteg pénzt elvesz az emberektől, és egyre kevesebb szolgáltatást ad érte. Ez nem tisztességes.

- Lehet-e Magyarországon belátható időn belül olyan nemzeti program, amely valóban a sorskérdésekről szól, és amely kormányzati ciklusokon átível?

- Azt hiszem, hogy a több cikluson keresztüli kormányzásnak - azonos miniszterelnökkel - lassan megérnek a feltételei. Egy nyugati típusú demokrácia hosszabb terminusokban gondolkodik, és 2002-ben mi nagyon közel álltunk ehhez. Abban bízom, hogy ha a választópolgárok méltónak tartanak és felhatalmaznak minket arra, hogy ismét kormányozzunk, vannak olyan jó elképzeléseink, van olyan színvonalú politikus csapatunk és szakembergárdánk, hogy a nemzet felemeléséért és felzárkózásáért akár több cikluson keresztül is sikeresen dolgozzunk.

- Egyelőre azonban nem a következő parlamenti választásra készülnek, hanem a hatigenes népszavazásra. Ennek mekkora a tétje?

- Kulcsfontosságú dologról van szó, mert míg a parlamentben négy évre konzervált erőviszonyok vannak, a népszavazáson az emberek közvetlenül mondhatnak véleményt. Ez két szempontból is fontos. Egyrészt az új többség megmutathatja az erejét. Másrészt az emberek végre a valódi politikai tettek és szándékok ismeretében dönthetnek arról, hogy mely pártokban bíznak. 2006 tavaszán a mostani kormánypártok fennhangon tiltakoztak, amikor figyelmeztettünk a veszélyre, hogy fizetőssé teszik az egészségügyet és a felsőoktatást. Azóta fizetős lett az egészségügy és az oktatás is, vagyis a népszavazás nemcsak arról szól, hogy a kormány politikájáról mondanak véleményt az emberek, hanem arról is, hogy a 2006 tavaszi mulasztást pótolniuk kell a kormánypártoknak. El kell számolniuk a választópolgárok előtt ígéreteikkel és homlokegyenest ellenkező tetteikkel, és ennek alapján dönthetnek a választópolgárok arról, hogy van-e bizalmuk még a kormányban, illetve Gyurcsány Ferencben.

- Ha a népszavazás eredménye megfelel a Fidesz várakozásának, ám a kormány mégsem mond le, akkor is van értelme a referendumnak?

- Van, mégpedig azért, mert ez újabb érv lesz amellett, hogy a kormánynak távoznia kell. Ma nem tudjuk megmondani, hogyan alakul a belpolitikai helyzet a népszavazás után, hiszen azt sem tudjuk pontosan, mikor lesz a referendum. Azt viszont tudjuk, hogy a kormány többmilliárdos kampánnyal készül. Nekünk lényegesen szerényebb anyagi eszközeink vannak, de abban bízunk, sikerül meggyőznünk a választópolgárok többségét, hogy van egy másik lehetőség: a polgári Magyarország programja, amely, ahogyan 1998 és 2002 között, úgy most is a lépésről lépésre a biztos gyarapodás lehetőségét nyújtja a társadalom minden rétegének.

- A múlt év végén azt prognosztizálta, hogy 2007 lesz az utolsó békeév a magyar politikában. Még több mint három hónap hátravan az évből, és már vége van a békének. Nemrég éppen ön mondta, hogy Gyurcsány Ferenc hadat üzent az egész magyar társadalomnak.

- A békeévet abban az értelemben gondoltam akkor, hogy 2008-ban már mindenki elkezd készülni a 2009-es európai parlamenti választásokra. Valóban, akkor azzal nem számoltam, hogy Gyurcsány Ferenc már hivatalban lévő miniszterelnökként is megtámadja a társadalmat. Megtámadta a történelmi egyházakat, a köztársasági elnököt, folyamatosan támadás alatt tartja a Fideszt, és azt láthatjuk, hogy a civilszervezeteket is támadja és provokálja.

- Milyen őszre számít? A tavaly szeptemberi, októberi erőszakos cselekmények, rendőri brutalitások megismétlődhetnek?

- Nagyon remélem, hogy a rendőrségi vezetők tanultak a tavaly őszi hibákból és jogsértésekből. Abban szinte biztos vagyok, hogy a kormány politikája ellen tiltakozók tanultak az esetleges hibákból. Abban bízom, hogy ha lesznek is utcai tiltakozások, tüntetések, a rendőrség és a tiltakozók is betartják a törvényes rend szabályait.

--------------------------------------------------------------------------------

Pályakép

Navracsics Tibor 1966-ban született Veszprémben, alap- és középfokú iskoláit is itt végezte. 1990-ben szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A Veszprémi Városi Bíróságon, a bírói szakvizsga letétele után a Veszprém Megyei Önkormányzatnál dolgozott. 1993-ban a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen tanársegéd, majd az 1996-1997-es tanévben ösztöndíjasként Angliában, Brightonban tanított. 1997 óta a mai napig oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1999-ben doktorált politikatudományból, 2001 óta a Magyar Politikatudományi Társaság elnökségi tagja. 1998-tól az Orbán-kormány kancelláriájának kommunikációs központjában dolgozott, 1999-től 2002-ig a sajtó- és információs főosztályt irányította. 2003-tól 2006 tavaszáig a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökének, Orbán Viktornak a kabinetfőnöke volt. A 2006. áprilisi országgyűlési választásokon a Fidesz Veszprém megyei területi listáján szerzett mandátumot. Tavaly május óta a Fidesz frakcióvezetője, egyúttal a parlament alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának tagja. Nős, 16 éves lánya van.

Magyar Hírlap, Faggyas Sándor, Gazsó L. Ferenc

fidesz.hu