A szeptember 10-i nyitónapon akkor forrósodott föl a levegő az országgyűlésen, amikor Semjén Zsolt reagált Gyurcsány Ferenc egyórányi hosszúságú beszédére. A beszédről majd írunk, bár alapjában véve nem éri meg foglalkozni vele, ugyanis a kormányfő a megszokott csodafegyvert vetette be ismét. Egy "hatalmas reformterv" többé-kevésbé eszelős részletezését kellett végigszenvednie a parlamenti patkó közönségének, és mint egy résztvevő megjegyezte, megint a fideszesek jártak jól. Ők ugyanis kimentek.
De vissza a tárgyhoz. A Gyurcsány-beszéd és előtte a köztársasági elnöki beszéd között az volt az egyik nagy különbség, hogy Sólyom László a létező Magyarországról, annak létező gondjairól beszélt, míg Gyurcsány Ferenc megint azért nyitotta ki a száját, hogy a valóságot felülírja.
A valóság védelmében szólt hozzá a KDNP elnöke. Beszédében a szeptember 10-ét megelőző hetek kormánypárti félelemkampányát elemezte. Beszélhetett volna Gyurcsány Ferenc "48 pontjáról" is - de minek? A ki tudja hanyadik Gyurcsány-terv értelmes emberben már nem ébreszt gondolatokat. A beszédbeli aránytévesztésekről lehetett volna szólni, de az csupán részletkérdés a szőnyegre vitt súlyos problémához képest.
Semjén Zsolt a nehezebb utat választotta: valódi országos bajra terelte a szót. Szavait megismerhetjük a jegyzőkönyvből (amelyet a Népszava csonkítva közölt):
"DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A Kereszténydemokrata Néppárt nevében - rendhagyó módon - izraelita honfitársaimhoz szeretnék szólni, mert ez jogom és kötelességem. Annak a megfontolását kérem izraelita vallású és zsidó származású honfitársainktól, hogy jó-e az a magyar zsidóságnak, ha egy rossz politika mintegy túszként löki maga elé Schwarz bácsit és Weisz nénit? Jó-e ez a magyar zsidóságnak? (Horn Gábor: Te hülye vagy?)
Cirka 25 másodperc telt el a beszéd kezdetétől eddig. Az "izraelita honfitársaimhoz" fordulatra Gyurcsány Ferenc hátrafordult egy pillanatra, Lendvai Ildikó felé, röpke szót váltott vele, majd fölpattant, és a rá jellemző kamaszosan koordinálatlan végtagmozgásokkal kisietett a teremből.
Gyurcsánnyal egyszerre ébredt Horn Gábor is. Arca elváltozott, meglepetés és döbbenet volt leolvasható róla. Amikor leesett neki a tantusz, hogy Semjén Zsolt a zsidó magyarokhoz kíván szólni, azonnal bekiabált - ezt rögzítette a gyorsíró.
Olvassuk tovább:
Tisztelt Ház! Van szociáldemokrata antifasizmus, amiként van kereszténydemokrata antifasizmus is. Hogy mást ne mondjak, egyedül a (Moraj és derültség az MSZP padsoraiból.) Kereszténydemokrata Néppárt az a párt, aminek két olyan elnöke is volt a rendszerváltoztatás óta, akik itt ültek ezekben a parlamenti sorokban, akiket a nyilas számonkérőszék halálra ítélt, és csak csodával határos módon menekültek meg. Keresztes Sándorról és Varga Lászlóról beszélek.
(Eközben, Gyurcsány távozását látva Kóka is kiment, de ő csak az utolsó sorig, ahol az SZDSZ két ősbölénye, Kuncze Gábor és Pető Iván pihenteti az arcát néhány hónapja.)
Ideje szólni arról, hogy a T. Ház jegyzőkönyvi gyakorlata Szili Katalin elnökösködése alatt egyre romlik. A fentebbi "moraj és derültség" valójában értetlen felháborodás volt. Az MSZP nem értette, miről beszél Semjén Zsolt. A megjelent százhetvenvalahány szocialista képviselő részint tudatlanságának, részint méltatlankodásának adott hangot, mégpedig zsigerből. De várjunk kicsit, lesz ennek még folytatása... Most vissza Semjénhez:
Ezen a történelmi jogon szeretném emlékeztetni baloldali képviselőtársaimat arra, hogy a második világháború után a nyilasok, akikről önök mostanában annyit beszélnek, nem a Barankovics-féle Kereszténydemokrata Pártba léptek be, nem is a Kisgazdapártba, hanem a Kommunista Pártba. Akkor a baloldal nem volt finnyás nyilas tekintetben.
És nem mi államosítottuk a zsidó vagyont, hanem az önök valahányadik elődje, a Kommunista Párt. A jobboldal adta vissza a zsidó vagyont, az Antall-kormány hozta meg azt az ingatlanrendezési törvényt, ami erre a jogi lehetőséget megnyitotta (Horn Gábor: A jobboldal hozta a zsidótörvényeket!), és az Orbán-kormány volt az, amelyik a legtöbb ingatlant adta vissza, és az Orbán-kormány idején kötöttünk három olyan szerződést a magyar zsidósággal, ami csak a vatikáni szerződéshez hasonlítható.
Ritka pillanat: tetten értük a hamistudat működését. Horn Gábor bekiabálása dokumentálja, miért képtelenség ezzel a baloldallal bármilyen demokratikus politikai együttélést kialakítani.
Miközben Semjén Zsolt tényeket sorol, amelyek jó részét egyébként Horn Gábor is személyes élményként őrizheti, elvégre 14. éve képviselő, szóval ez a Horn Gábor azt meri mondani ebben a szituációban Semjén Zsoltnak, hogy "A jobboldal hozta a zsidótörvényeket!"
Világos beszéd. Horn Gábor és politikai családja úgy néz Semjén Zsoltra és politikai családjára, mint akik "zsidótörvényeket hoztak". Hatvanhárom évvel a vészkorszak után az 1955-ben született Horn Gábor mély gyűlöletet táplál lelkében az 1962-ben született Semjén Zsolt ellen, mivel ő, azaz "a jobboldal" hozta a zsidótörvényeket.
S most tovább:
És ellentétben a Magyar Szocialista Munkáspárttal, mi soha nem voltunk Izrael-ellenesek. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Izrael-ellenesek vagyunk?)
Ezzel nem a hamistudat, hanem a rossz lelkiismeret működését dokumentálták, saját magukról, az MSZP-sek. Semjén Zsolt ugyanis egyetlen szót sem szólt az MSZP-ről, ő az MSZMP-ről beszélt, amely kormányon évtizedeken át folytatott Izrael-ellenes politikát.
A mostani kormánypártiak társas reflexében ők mint MSZMP-sek szerepelnek - és ez mindennél többet mond róluk (meg a rendszerváltozásról).
Ezután fordult Semjén Zsolt az SZDSZ-hez:
Az SZDSZ-hez is hadd szóljak egy-két gondolat erejéig! A köztünk lévő legélesebb ellentét a drogliberalizáció, a melegházasság kérdése, az extrém szekták problémája, az eutanázia kérdése. Ezeknek a kérdéseknek, amelyek megkülönböztetik az SZDSZ-t az MSZP-től, semmi köze nincs a zsidósághoz, és velejéig aljas dolog mindezeket kapcsolatba hozni a zsidósággal. Sőt hadd emlékeztessek arra, hogy mindezek - drogliberalizáció, egyneműek házassága, extrém szekták, eutanázia - szöges ellentétei a mózesi törvénynek, a Tórának, az autentikus rabbinikus hagyománynak. (Horn Gábor: Miről beszél?) Mózes mindezekért egyébként megkövezést írt elő. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban. - A Fidesz- és a KDNP-frakció képviselői folyamatosan érkeznek vissza az ülésterembe.)
Ez a "Miről beszél?" szintén figyelemreméltó. Horn Gábor tehetetlenül vergődött Semjén Zsolt érvei alatt. Csapdába szorult az SZDSZ vezető politikusa. Az SZDSZ egyfelől rendületlenül játssza a "zsidóbarát" párt szerepét - harcosan szavalnak az antiszemitizmus ellen, "védelmezik" a vészkorszak emlékét, rendre kiosztják a "felelős" szerepét is. Most azt kellett meghallgatnia a T. Házban az SZDSZ-nek (és Horn Gábornak), hogy politikájukkal valójában szembemennek a mózesi törvénnyel. Ez az egyik tabu, amit a magyar médiában tilos kimondani: az SZDSZ zsidóellenes párt, amennyiben szándékosan támogat egy sor olyan magatartást, amelyet a zsidó vallás élesen elítél.
Két kérdés vár válaszra: 1. mi köze az SZDSZ-nek a zsidósághoz, és 2. mi köze a zsidóságnak az SZDSZ-hez? Ahogyan a folyamatokat elnézzük, rövidesen nem Semjén Zsolt, hanem az élet fogja kikényszeríteni a zsidó identitású szavazókból, hogy válaszoljanak ezekre a kérdésekre. Nem kell hangosan felelniük, elég lesz a szavazófülkében.
Következzék a beszéd vége:
Tisztelt Ház! Van egy régi történet, amelyet nem árt manapság emlékezetünkbe idézni. A történet Scheiber Sándor főrabbi úrról szól, aki nagy tudós volt, igaz ember és jó magyar. Ő azt mondotta, hogy az Örökkévaló mentse meg a magyar zsidóságot attól a mentalitástól, amelyet az jellemez, hogy ha van konjunktúra, akkor van pajesz, ha pedig nincs konjunktúra, akkor nincs pajesz. Mindennek a megfontolását kérem izraelita honfitársainktól és minden jó szándékú magyar embertől. Köszönöm.
A hivatásos félremagyarázók ezt a fordulatot használják ürügyül, hogy Semjén Zsoltot antiszemitának állítsák be. Pontosabban a közpénzből bőven markoló Semjén-gyalázó médiumok azóta is azon lovagolnak, hogy mondta-e a "pajeszos" mondatot Scheiber Sándor. A világért le nem írnák azt a kijelentést, hogy Semjén Zsolt antiszemita, mert pontosan tudják, hogy ez hazugság. Ezért azt szajkózzák, hogy a szóban forgó beszéd antiszemita.
Maga Scheiber Sándor nagy életművet hagyott hátra. Ez az életmű részben verbális. A professzor úrnak számtalan tanítványa volt, köztük Semjén Zsolt. A fenti bonmot a legkevésbé sem antiszemita, mert éppen a zsidó identitást félti.
Utóirat gyanánt, az SZDSZ-es lelki és vitakultúra illusztrálásaképpen még rögzítsünk egy adalékot. Két nappal a parlamenti pengeváltás után, tehát elvben már higgadtan, előkészítve, Gusztos Péter, aki vezető SZDSZ-politikus, országgyűlési képviselő a következőt engedte meg magának sajtótájékoztatón:
"Mindaddig, amíg a magyar parlamentben egy magát mérsékelt jobboldalinak nevező párt egyik képviselője olyan bunkó tud lenni, hogy uszályt lehetne kikötni hozzá, és ehhez a képviselőtársai tapsolnak, addig mi farigcsálhatunk a Btk.-n és a Ptk.-n, de nem fog visszaszorulni a gyűlöletbeszéd Magyarországon". Az 1976-ban született Gusztos Péter az országgyűlési ifjúsághoz sorolódik. Körülbelül ilyennek ígérkezik a jövőbeni tónus - hogy a témánál ("gyűlöletbeszéd") maradjunk.
Ha a választók is ezt akarják.
Nyiri János, gondola.hu
fidesz.hu