"Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. (...) Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este."

Amikor másfél évvel ezelőtt, 2006. május 26-án a balatonőszödi kormányüdülőben frakciótársai előtt Gyurcsány Ferenc e szavakat mondta, maga sem gondolta talán, hogy beszédével végre eléri, amire annyira vágyott: bekerül a történelembe, s még a világhírnév is szárnyára kapja. Igaz, ezt akkor senki nem gondolta, hiszen az ország csak majd négy hónappal később tudta meg, miről és hogyan beszélt a szocialista politikus. (A kétnapos szoci frakcióülésről nagyjából annyit tudhattunk, hogy főképpen a kormányzati struktúráról meg a tárcák elosztásáról beszéltek... Az akkoriban még szinte hivatalos kormányzati harsonaként használt Gyurcsány-blogból sem értesülhettünk arról, hogy Őszödön a naplóíró "történelmi" beszédet tartott volna, a másnapi naplóbejegyzés inkább arról ír, hogy "a szombat reggelnek más hangja van".

Hogy a szocialista képviselőknek milyen hangjuk volt Balatonőszödön Gyurcsány Ferencet hallgatva, azt nem tudjuk, mindenesetre sajtóértesülések szerint egyesek igencsak zúgolódtak, amikor Gyurcsány kiigazítási terveit meghallották.

- Ez nem igaz - cáfolta a zúgolódásos híreket Lendvai Ildikó a Népszavának adott interjúban június 6-án.)

Az adócsökkentés kormánya

A szocialisták ekkor éppen egy győztes választáson vannak túl, ráadásul - először a rendszerváltozás óta - az éppen hatalmon lévőknek szavazott újra bizalmat az ország, így Gyurcsány Ferenc második ciklusát kezdhette meg a kormány élén. A választási kampányban, s előtte a kormánykoalíció pártjai még megesküdtek: minden rendben van, nagy a jólét, dübörög a gazdaság, Magyarországot irigyli a fejlett Nyugat, s aki mást mond, az hazudik, ijeszteget és egyébként is szélsőséges. Nézzék meg erről Gyurcsány egyik kampányfilmjét. A balatonőszödi frakcióülésen aztán Gyurcsány világossá tette - bár egyébként az MSZP vezetői, képviselői, mint az említett beszédben Gyurcsány megjegyzi, maguk is tudták mindezt -, hogy a választás megnyerése érdekében rosszul kormányozták az országot, nem tették meg a szükséges intézkedéseket, sőt az ellenkezőjét tették annak, amit tenniük kellett volna, trükköztek az adatokkal, s mindezek fejében minderről hazudtak a népnek.

Azt, hogy a szocialista-szabad demokrata politikusok nem mondanak igazat, sokan tudták, de nem elegen. Az ellenzék, legalábbis a Fidesz és szövetségesei sokszor figyelmeztettek: ne higgyünk a kormánykoalíciónak, mert ha megnyerik a választást, olyan Gyurcsány-csomagot kapunk a nyakunkba, hogy abba belegebedünk. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke erről így beszélt a választás első fordulója után.

Mindenesetre a régi-új kormánykoalíció a kormány megalakulását követően "belehúzott": adócsökkentés helyett visszavonta az ötéves adóreformterveket, s adót, járulékokat emelt, megszorított, elbocsátott, árat emelt, stb. A Gyurcsány-csomagok ellen már a nyáron megkezdődtek a tüntetések, igaz, ezeken túl sok ember nem vett részt, viszont a rendőrség is megkezdte a felkészülést az esetleges nagyobb demonstrációkra, augusztusban például sajtónyilvános tömegoszlatási gyakorlatot is tartottak. A Magyar Nemzet fotósán, Éberling Andráson pedig a június 3-i Újpest- Fehérvár labdarúgó-mérkőzés után éles helyzetben is kipróbálták a rend őrei a "tömegoszlatást".

"Gyurcsány, takarodj!"

A nyár egyébként viszonylagos nyugalomban telt. A már bejelentett megszorításokon kívül a kormány, s főképpen Szilvásy kancelláriaminiszter tekintélyét csak az augusztus 20-i tűzijáték alatt bekövetkezett, halálos áldozatokat is követelő vihar tépázta. Szilvásy testvére szerint viszont ez is az ellenzék műve, mert sokan voltak, akik negatív energiát bocsátottak az ünnepségre, s ezzel előidézték az ég haragját. Igaz, a Szilvásy testvér legalább bevallja, hogy paranormális.

Aztán szeptember 17-én, vasárnap, pontosan egy éve, az országos médiumokhoz valakik eljuttatták a Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét tartalmazó CD-t. Délután a Magyar Rádió közölt először egy rövid részletet a hangfelvételből, majd sorra a többi médium is követte. Később az egész beszédet is megismerhették az olvasók, hallgatók, nézők. Az országban általános volt a megdöbbenés, nem csupán a beszéd tartalma, hanem a hangneme (például kurva ország...) miatt is. Gyurcsány - aki a lebukás - időpontjában Győrben tartózkodott, rögtön magyarázni kezdte a bizonyítványát.

- Van, amikor az embert elkapja a hév - nyilatkozta több médiumnak, hozzátéve, hogy "ma" is vállalja, amit Őszödön mondott, de azt nem is úgy kell érteni, hogy ő hazudott, hanem hogy a rendszerváltás óta minden kormány, de különösen a Fidesz. Este több televízióban is elmondta nagyjából ugyanezt. A Fidesz vasárnap visszafogottan reagált a nyilvánosságra hozott beszédre, az MDF akkor még lemondatta volna Gyurcsányt, az MSZP pedig Lendvai Ildikó szerint még örült is: - Egyáltalán nem bánjuk, hogy ez a hangfelvétel kikerült, mert segít tisztázni, miért nem vártunk kényszerűen az önkormányzati választások végéig a szükséges intézkedésekkel - nyilatkozta az MTI-nek a szocialista politikus. Gyurcsány még aznap elérhetővé tette a beszéd írott változatát saját, amőbás blogjában.

Azt, hogy ki és miért szivárogtatta ki a beszédet, azóta sem tudjuk, pedig még a Nemzetbiztonsági Hivatal is nyomozott az ügyben. Annyi szinte bizonyos, hogy nem külső lehallgatással jutottak hozzá, s nem is mobiltelefonnal rögzítették belülről. Az akkor megnyilatkozók közül többeknek volt az a véleménye, hogy Gyurcsány maga intézte úgy, hogy kikerüljön a beszéde.

A hangfelvétel megjelenését követően szinte azonnal spontán módon kezdett összeverődni a tömeg a Kossuth téren, a Parlament előtt. Elektronikus levelekben, telefonon, SMS-ben értesítették, hívták egymást az emberek. Estére tízezres tiltakozó sereg skandálta: "Elkúrtad", "Gyurcsány, takarodj, vidd az összes haverod!" A demonstrálók Gyurcsány azonnali távozását követelték a szemerkélő esőben.

A tüntetőkkel szemben rendőrsorfalat állítottak fel, igaz, a rendőrök maguk sem tudták, mit kellene tenniük. A gyülekezési törvény alapján fel kellett volna oszlatni a tömeget, ezt azonban - akkor legalábbis - valószínűleg nem merték. Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány azzal hidalta át a helyzetet, hogy választási gyűléssé minősítette a "rendezvényt", ehhez ugyanis kampányidőszakban nem szükséges előzetes bejelentés.

Morális válság - székházostrom

A közvélemény egy része csalódottan vette tudomásul Sólyom László köztársasági elnök nyilatkozatát, mely szerint a demokrácia és az alkotmányos jogállam működése nem korlátozódhat a jogszabályok betartására, alapvető erkölcsi normák betartása is szükséges. A felelős döntés lehetőségét veszítik el az állampolgárok, ha a nyilvánosság előtt elhangzott tényállítások, ígéretek, programok nyilvánvalóan nem felelnek meg az igazságnak, a valódi szándékoknak. A tegnapi hír morális válságot okozott Magyarországon, a miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert személyes felelősségét összemosta az utóbbi 16 év politikájának értékelésével... Másoknak viszont a morális válság kifejezés is túl erős volt.

A szeptember 17-i éjszaka viszonylag nyugodtan telt. Másnap, 18-án este újra több ezren tiltakoztak a Kossuth téren Gyurcsány ellen. A tüntetők petíciót fogalmaztak, amelyet szerettek volna beolvasni a közszolgálati televízióban. Ezt azonban nem tette lehetővé az MTV vezetése. Innentől kezdve aztán elszabadultak az indulatok. Hogy pontosan mi történt, arról ki-ki eltérő véleményt fogalmaz meg. A tények: néhány száz tüntető megostromolta a televízió Szabadság téri székházát, autókat gyújtott fel, az épület egy része is kigyulladt. A székházat védő rendőrök tehetetlenül szemlélték az ostromot, többen közülük is megsérültek.

Utcai harcosok

Az MTV-székháznál - önként vagy parancsra - tehetetlenkedő rendőrök a következő két napban bepótolhatták, amit 18-án elmulasztottak. Kedden és szerdán este, hajnalban véres utcai harcok színhelye volt Budapest belvárosa. A tüntetők barikádokat emeltek, utcaköveket szedtek fel, s egyébként is mindennel megdobálták a feloszlatásukra kivezényelt rohamrendőröket, akik viszont a könnygázgránáttal, gumilövedékekkel, lovasrohammal, vízágyúval és veréssel válaszoltak. Szerdán éjszaka, csütürtök hajnalban valóságos bosszúhadjáratot indítottak a Nagykörúton és a környező utcákban. Aki az utcán volt, nem nagyon menekülhetett a bosszú elől. Többeket véresre vertek, megbilincseltek, majd fogdába szállítottak.

Gyurcsány Ferenc-világszám

Az "elkúrtuk"-beszédre és a budapesti zavargásokra felfigyelt a világsajtó is. A székházostromot egyenes adásban közvetítette számos televíziós társaság, akkor még mindegyikük a Hír Televízió felvételeit átvéve. Később viszont ellepték Budapest utcáit a kül- és belföldi közvetítőkocsik, tudósítók. A CNN még interjút is készített Gyurcsány Ferenccel. Sokak szerint ez az interjú volt a szocialista politikus karrierjének egyik mélypontja: a képernyőről úgy tűnt, nem csak angoltudásával akad probléma, az is szokatlan neki, hogy nem egy "baráti" mikrofonállványnak nyilatkozik. Gyurcsányt még a hónap legrosszabb demokratájának is megválasztották volna egy külföldi neves honlapon, ha magyarországi hackerek meg nem bénítják a szavazást.

Terrorveszély - nyer a Fidesz

A rendőri brutalistás ellenére a tüntetések folytatódnak nemcsak Budapesten, vidéken is, a Kossuth téri tüntetők különböző szervezeteket hoznak létre. Egyben azonban megegyeznek: addig folytatják a demonstrációt, amíg Gyurcsány le nem mond. Több városban a mai napig is mindennaposak a tüntetések.

Időközben zajlik az őszi önkormányzati választások kampánya is, a Fidesz például szeptember 23-ra nagygyűlést hirdetett Budapestre, ezt azonban "terrorveszélyre" hivatkozással sikeresen megakadályozza a kormány, az ellenzéki párt lemond a rendezvényről. Ennek ellenére hatalmas győzelmet aratnak a választáson, még a budapesti főpolgármesterséget is majdnem megszerzik. A megyei jogú városok nagy részét visszaszerzik a szocialistáktól, a megyék majd száz százalékában fideszes többségű közgyűlés alakulhat.

Orbán Viktor már szeptember 21-én kijelenti: nem hajlandó sem ő, sem pártja Gyurcsánnyal tárgyalni, mert egy hazug, hitelét vesztett politikussal nem lehet egy asztalhoz ülni. Gyurcsány Ferenc bizalmi szavazást kér a parlamentben. A képviselők október 6-án egyenként szavaztak, és 207 igen, 165 nem arányban a Gyurcsány-kormány bizalmat kapott. Sólyom László az eredményt tudomásul vette. A Fidesz ezzel egy időben nagygyűlést tartott a Kossuth téren, ahol Orbán Viktor pártelnök bejelentette, hogy az erkölcsi válságból egy kiutat lát, ha a miniszterelnök lemond, és nemzeti egységkormány alakul. A pártelnök nem követelt előrehozott választásokat. Orbán Viktor bejelentette: mostantól kezdve mindennap gyűlést tartanak a Kossuth téren, ahol a Fidesz országgyűlési képviselői beszélnek délután öt és hat között. Az is elhangzott, hogy a Fidesz elindítja az "Igen, Magyarország chartát", amelyben az ellenzéki párt megfogalmazza a morális megtisztulás lépéseit.

A Fidesz-nagygyűlések a következő napokban több tízezres tömeg előtt zajlanak, az ellenzéki párt rendezvényei után pedig folytatódnak a szokásos Kossuth téri demonstrációk.

Október 23. - a terror napja

Ebben a feszült légkörben készül az ország az október 23-i megemlékezésekre. A forradalom évfordulójára számtalan külföldi állam- és kormányfőt hívnak meg, nagyszabású műsorral, emlékműavatással készül a kormány. A Fidesz is ünnepi gyűlést hirdet a budapesti Astoriához - erről is igyekeznek különféle fenyegetésekkel lebeszélni az ellenzéki pártot, ám hiába.

Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány október 22-ről 23-ra virradó éjszaka kiürítteti a Kossuth teret, a rendőrségi törvényben ismeretlen "műveleti területté" nyilvánítva azt. A rend őrei már ekkor több tömegoszlatást hajtanak végre, a tüntetőkkel való összecsapások, őrizetbe vételek lényegében reggeltől folytatódnak. A magas rangú külföldi vendégek az üres téren "ünnepelnek", az egyszerű állampolgárokat ugyanis kizárta a kormány a megemlékezésből.

A Fidesz nagygyűlésén több százezer ember vesz részt, a megemlékezés békésen zajlik, ám az Astoriától nem messze már rendőrök lövik a tüntetőket. Időközben ugyanis Budapest belvárosában különböző tiltakozó megmozdulásokat próbál a rendőrség feloszlatni, a Fidesz szerint azonban ezt úgy teszi, hogy szándékosan az ellenzéki párt nagygyűlése felé tereli az embereket. A rendezvény véget ér, ám a békés tömeg nagy része ekkor szembetalálja magát a rendőrsortűzzel, lovasrohamokkal. Az összecsapások késő estig tartanak a városban. Még ma sem tisztázott, hogy a tüntetőkkel, valamint a békés polgárokkal szemben ki alkalmazott erőszakot. Sokak szerint egyenruhába öltözött bűnözők voltak (azonosítószám nem volt rajtuk, enélkül pedig nem rendőr a rendőr).

Hogy pontosan mi, miért történt a forradalom ötvenedik évfordulóján Budapesten, azóta sem tisztázott teljes mértékben, s azóta is vita tárgya. Gyurcsány felállított egy bizottságot, amely ugyan kritikával illeti a rendőrséget, ám jelentésében összességében jogszerűnek tartja a rendőri intézkedést. Többen viszont eleve nem bíztak e bizottság pártatlanságában, ezért civil kezdeményezésre megalakult a Morvay Krisztina vezette civil bizottság is. Véleményük döntő kérdésekben gyökeresen eltér a Gönczöl-bizottságétól. A hivatalos jelentést krtitizálja három egykori alkotmánybíró is.

Gergényit mindenesetre kitüntették, később - más ügyek miatt - menesztik, Gyurcsányt pedig - bár utólag kitöröltette ezt a részletet blogjából - lenyűgözte a rendőrök "szakszerű" munkája. Azóta több bizottság, közte a rendőrség úgynevezett Papp-jelentése is megállapította: súlyos hibákat vétettek a rendőrök és vezetőik, ennek ellenére Gergényin kívül a "hadműveletekért" felelős parancsnokok közül is többet kitüntettek, előléptettek.

("Ismerve már a közreadott jelentéseket, látva a filmeket és a sajtóból megismerve néhány vádiratot, megrendítően súlyos jogsértéseket követtek el rendőrök. Ehhez képest nagyon kevés ügy jut el a bírósági tárgyalásig, mert az elkövetőket nem tudja azonosítani az ügyészség, s ebben a rendőrség egyáltalán nem együttműködő. Félő, hogy sok ismeretlen tettes, az elkövetők több mint nyolcvan százaléka büntetlenül marad. Félő, hogy sok ismert vezető felelőssége - a szakmai és politikai felelősség - szintén tisztázatlan marad. S mi marad a végén? A kitüntetések." - mondta Sólyom László a Parlamentben elmondott beszédében 2007. szeptember 10-én.)

A Fidesz viszont november negyedikére csendes tüntetést szervezett a rendőri brutalitás áldozataiért, ahol több százezren vettek részt.

Nem történt semmi: rosszabbul élünk

Az októberi események után a kormánypártok úgy tettek, mintha semmi sem történt volna. Folytatták azt a kormámyprogramot, amire senki nem adott nekik felhatalmazást, saját frakcióikon kívül. Az új költségvetés új megszorításokat hozott, az új év új, magas inflációt, költségvetési hiányt, vizit- és ágydíjat, kórházbezárásokat, reáljövedelem-csökkenést, stb. ajándékozott a népnek. És persze új tiltakozásokat is. Gyurcsány, amerre jár, tüntetések kísérik útját. Villamosokkal, mentővel védik a fütyülő, esetenként tojásokat dobáló tömeg ellen.

A Kossuth tér körül felállított kordon még sokáig ottmaradt, azt szinte senki nem tudta megmondani a hivatalos szervek részéről, hogy pontosan milyen jogszabály alapján, vagy hogy egyáltalán miért. A műveleti területet aztán a Fidesz képviselőcsoportja egy merész és váratlan húzással egyetlen délelőtt pacifikálta: Orbán Viktor vezetésével kordont bontottak, azóta is folyik ellenük az eljárás.

A vasfüggönyt persze rögtön visszaépítettték a rendőrök, állítólag március 15-re újabb terrorfenyegetést lepleztek le a szervek - úgy tűnik, a kormány fixa ideája, hogy ezt a geget újra és újra elsüti. Ma már senki nem hisz nekik. (A kordont aztán az éj leple alatt egyszercsak elbontotta a rendőrség...)

Március 15-én újabb összecsapások történtek a rendőrök és a tüntetők között, bár ezek közel sem voltak olyan élesek, mint októberben. A szemtanúk szerint olyan volt, mintha egy másik rendőrséget szerveztek volna hirtelen. Hogy melyik volt az egyenruhások igazi arca, azt nem tudjuk.

A Fidesz közben népszavazási kezdeményezései eldöntésére vár, az MSZP és Gyurcsány népszerűsége évtizedes mélységekbe bukik alá, és sokak szerint már a szocialista pártnak is annyira elege van az időközben elnökké választott Gyurcsányból, hogy legszívesebben elzavarnák, ha mernék. A szocialista pártelnök, aki még a tél végén megígérte, többé nem foglalkozik az ellenzékkel, mert a reformokra kell koncentrálni, újabban ismét megtalálta fő ellenfelét, a Fideszt és Orbán Viktort: antiszemitázik, szélsőségesezik, és általában is minden baj okozójaként az ellenzéki pártot nevezi meg.

MNO


fidesz.hu