Süketek párbeszéde folyik a tárcák és szakmai szervezetek között a fogyasztóvédelem terén - állította egy tegnapi, a Fogyasztóvédelmi jogviták a békéltető testületek és az Európai Fogyasztói Központ gyakorlatában címmel tartott továbbképzés után összehívott sajtótájékoztatón Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) ügyvezető elnöke. Ezt a véleményét azzal magyarázta, hogy ez idáig számtalan felkérést kaptak különböző törvénymódosítások, készülő jogszabályok véleményezésére, ám észrevételeiket rendszerint nem veszik figyelembe a jogalkotók. Mint mondta: részben emiatt is alakulhatott úgy, hogy az állami fogyasztóvédelem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) létrejötte után is megosztott maradt, mert továbbra is más-más minisztériumok, szervezetek foglalkoznak a kérdéssel. Baranovszky szerint az jelentene valódi előrelépést, ha egy szervezeten belül lenne az állami fogyasztóvédelem a jelenlegi megosztott rendszer helyett.

Karjcsik Szilvia, a FEOSZ jogi igazgatója elmondta: a fogyasztók sok esetben nem tudják, hogy panaszukkal melyik szervezethez forduljanak, konkrét esetet pedig csak a civil fogyasztóvédők, a békéltető testületek tudnak kezelni. Hangsúlyozta: az egyik legnagyobb probléma az, hogy a jelenlegi jogi környezetben egyéni fogyasztói panaszok esetén a hatóságok általában nem tudnak eljárni.

A jogi igazgató a legjellemzőbb fogyasztóvédelmi panaszokról elmondta: sok a hírközlési, távközlési szolgáltatással kapcsolatos észrevétel, de a műszaki cikkek minőségét is rengeteg bejelentés kifogásolja. Ugyanakkor egyre több a garanciális jogokkal, reklamációs lehetőségekkel kapcsolatos panasz is. A szakember úgy vélte: jellemző az is, hogy a minőségi kifogásról, reklamációról nem készül jegyzőkönyv, és még mindig előfordul az is, hogy a fogyasztók nem olvassák el a pénzügyi, biztosítási szerződések, reklámok kisbetűs részét. Krajcsik Szilvia felhívta a figyelmet arra: fogyasztói panasz esetén mindenkor vetessünk fel jegyzőkönyvet, mert csak az alapján tudunk jogorvoslatért folyamodni.

Kovács Krisztina, a FEOSZ szakértője kijelentette: a kormány új törvényt készít elő a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról, amit az úgynevezett szóló európai parlamenti és tanácsi UCP-irányelv rögzít. A szakértő szerint azonban nem új törvényre lenne szükség: elegendő lenne a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogosítványainak bővítése. Ezzel kapcsolatban Baranovszy György azt tapasztalta, hogy szolgalelkűen vesszük át az uniós irányelveket, akkor is, amikor azt szakmailag semmi nem igazolja.

Elhangzott: tavaly a békéltető testületek ügyszáma 3542 volt, ebből 1374 ajánlással végződött, 933 esetben megegyezés született, kilencven kötelezést hoztak, 2397 eset pedig ügydöntő határozattal fejeződött be.

Hunyor Erna, Magyar Hírlap


fidesz.hu