Ma írja alá Ungváron az ukrán-magyar kishatárforgalmi megállapodást Göncz Kinga magyar külügyminiszter és ukrán partnere, Arszenyij Jacenyuk - olvasható Szelestey Lajos külügyi szóvivő tegnapi közleményében. Ebben az áll, az új kishatárforgalmi rendszer a határon túli magyarsággal való minél akadálytalanabb kapcsolattartás egyik eszközét jelentheti, és összhangban van Ukrajna uniós integrációs törekvéseinek magyar támogatásával is.

Mint ismeretes, hazánk jövő év januárjától csatlakozik a schengeni övezethez, s ez megnehezíti a kárpátaljai, valamint a délvidéki magyarok kapcsolattartását az anyaországgal. A megállapodás értelmében könnyített feltételekkel, akár öt évig érvényes, hat hónapon belül három hónapos tartózkodást lehetővé tévő engedélyeket lehet kiállítani a határ menti övezetben élőknek. A közlemény szerint ukrán oldalon négyszáz-négyszázötvenezer embert érint a megállapodás, köztük a kárpátaljai magyarság kilencven százalékát. A magyar oldalon Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi jelentősebb városa, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye egy része, összesen 244 település lesz elérhető a kishatárforgalmi engedéllyel rendelkezőknek. Ezek kiadását Magyarország még idén elkezdené.

Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke elégségesnek ítélte a megállapodást, ezt azzal indokolta, hogy ilyen engedélyt nem minden kárpátaljai magyar kaphat majd. Kijelentette, "bármennyire szeretné is az UMDSZ a letelepedés nélküli kettős állampolgárság bevezetését elérni, figyelembe kell venni, hogy Ukrajna alkotmánya ezt nem ismeri el".

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke lapunknak azt mondta, "a kishatárforgalmi megállapodás egy a vasfüggönyeffektust enyhítő intézkedések közül, amely nyilván üdvözlendő ahhoz képest, ha Magyarország nem enyhít a körülményeken, s a kárpátaljaiaknak ki kellene fizetniük jövő évtől a harmincöt eurós vízumot". A KMKSZ elnöke azonban az igazi - még megoldásra váró - kérdésnek azt tekinti, hogy miként működtetik majd a magyar hatóságok ezt a rendszert. "Nem valószínű ugyanis, hogy Magyarország még egy határzár felállításáról is gondoskodni fog, mondjuk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán. A kishatárforgalmi sávot ugyanis nem lehet átlépni, s az ilyen engedéllyel rendelkezők akár Budapestre is tovább utazhatnak, mert ez nem ellenőrzi majd senki. Ha pedig néhány - nem feltétlenül magyar származású - törvénysértőt a hatóságok elkapnak ilyen engedéllyel a fővárosban, az oda vezethet, hogy az új rendszert megszüntethetik" - fejtette ki Kovács Miklós. Mint mondta, a KMKSZ szerint a letelepedés nélküli kettős állampolgárság lenne az egyszerűbb megoldás: "Ez azt biztosítaná, hogy magyar útlevéllel utazhassunk. Ha viszont a jelenlegi ukrán útlevelünkbe egy kishatár-átlépési engedélyt pecsételnek, az is enyhíti a problémát" - jegyezte meg végül a szövetség elnöke.

A vajdasági magyarok ellenzik a kishatárforgalom tervezett bevezetését és újraindítását Szerbia és Magyarország között. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke szerint a délvidéki magyarok meggyőződése, hogy az új rendszer éket verne a tömb- és a szórványmagyarság közé, ugyanakkor jelentős biztonsági kockázatot rejt. "A vajdasági magyarság igénye nem csupán egy Magyarországon kiszabott néhány kilométeres sávra terjed ki, hanem az egész mai magyar állam területére szeretnénk beutazni. A schengeni rendszer okozta majdani problémákra csak a letelepedés nélküli magyar állampolgárság a megoldás" - hangsúlyozta az alelnök.

Kristály Lehel, Magyar Hírlap


fidesz.hu