fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Párizs felbőszítette Teheránt
2007. szeptember 18., 09:00
Dühödten reagált Teherán a francia külügyminiszter ama kijelentésére: "készüljünk fel a legrosszabbra". Irán az egyik példája annak, hogy Nicolas Sarkozy elnök alapjaiban változtatta meg Franciaország külpolitikáját. A Magyar Hírlap írása.

A Le Figaro című lap tegnap közölte Bernard Kouchner francia szocialista párti külügyminiszter vasárnap esti nyilatkozatát, mely a meglepetés erejével hatott. Kouchner ugyanis egy interjúban Iránról szólva kijelentette: "Nem fogadjuk el az iráni atombombát, Teheránnak le kell állni az urándúsítással, és a leghatékonyabb szankciókkal kell élnünk a cél érdekében. A végsőkig kell tárgyalnunk, de az iráni atombomba az egész világra nézve valós veszélyt jelentene."

A bombameglepetést azonban Kouchner ama kijelentése okozta, amellyel válaszolt a kérdésre, hogy mit jelentene az iráni atombomba: "a legrosszabbra (is) fel kell készülnünk - c'est la guerre (ez a háború)" - mondta.

A Le Figaro szerint Kouchner sietett hozzátenni, hogy semmiféle katonai készülődést sem tapasztalt Iránnal szemben, nem is hiszi, hogy lesz ilyen, "de teljesen normális dolog, ha készülnek tervek az ilyen esetre is". A Le Figaro tegnap közölte a "szélsőséges" francia álláspontra adott iráni választ. Teherán azzal vádolta Sarkozy államfőt és Kouchner külügyminisztert, hogy teljes mértékben átvették a Fehér Ház "illogikus álláspontját", Sarkozy pedig az amerikaiak bőrébe bújt. A franciák még az amerikainál is keményebb véleményt hangoztatnak - közölte Irán.

Teherán ennél tovább is ment: "nem félünk... az amerikaiak körülöttünk vannak, de nem kerítettek be bennünket... nincs atomrakétákra szükségünk, mert közepes hatótávolságú rakétáinkkal is elérjük őket" (ti. a közel-keleti amerikai erőket).

A BBC szerint Irán abban a hitben ringatja magát, hogy az amerikaiakat túlságosan is leköti Irak és Afganisztán ahhoz, semhogy Teheránnal foglalkozzanak.

A nyugati világ azzal vádolja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy miközben alkudozik Teheránnal az atomprogramjáról, időt és teret ad neki, hogy folytassa az urándúsítást, mely potenciálisan az atombomba gyártásához vezet. Irán ugyan közölte, hogy nem akar bombát gyártani, de soha nem mondott le az urándúsításról (amihez különben joga van, ha csak nukleáris fűtőanyagot akar előállítani).

Bernard Kouchner azt is értésre adta, hogy Franciaország - ha másként nem megy - az eddigi ENSZ-szankcióknál jóval keményebb európai büntetőintézkedéseket vezetne be Iránnal szemben, s a francia nagyvállalatok némelyikét már instruálta is: ne nagyon üzleteljenek Teheránnal.

Bernard Kouchner kijelentése előtt néhány nappal az amerikai Fox televízió jelentette, hogy az Egyesült Államok katonai akciót készít elő Irán ellen. Robert Gates amerikai védelmi miniszter pedig vasárnap kijelentette: "minden lehetőség nyitott" Iránnal kapcsolatban.

Ami az amerikai magatartást illeti: az Egyesült Államok soha semmilyen jövőbeni álláspontot sem zár ki, mert ezzel - a szokásos amerikai érvelés szerint - saját mozgásterét szűkítené be. A Washingtonból elhangzó ilyen kijelentéseket ezért hiba lenne hadüzenetként értelmezni.

Nicolas Sarkozy és Bernard Kouchner külügyminiszter Iránnal kapcsolatos álláspontja azonban a francia politika politika komoly változására utal, amelyet a Teheránnal szimpatizáló Oroszország sem hagyhat figyelmen kívül.

Az elemzők mindezzel együtt végül is nem zárják ki, hogy George W. Bush úgy fogja érezni: nem szabad utódjára hagyni az iráni problémát, s ezért - noha nagyon kiszámítottan - cselekedni kell.

Magyar Hírlap


fidesz.hu