Napról napra többen jelentik be, hogy felszámolják a telepüket és levágják a kocákat, így a magyar tenyészállat-állomány akár el is tűnhet. Az érdekképviseletek bevonásával ma ötpárti egyeztetést tartanak a földtörvény módosításáról a Parlamentben.

Néhány nappal ezelőtt arra figyelmeztetett a kis- és középbirtokosok egyesülete, hogy a magyar gazdáknak megfizethetetlen gabonaárak miatt tél végére kaotikussá válhat az élelmiszer-ellátás. Ha nem csökkennek a takarmányárak, februárban robbanhat az élelmiszerbomba.

Dékány András, a mezőgazdasági tárca szóvivője nem látja ennyire sötéten a helyzetet, mert már született egy kormányrendelet a gazdák támogatására. Tekintettel arra, hogy a kedvezményes hitel takarmányvásárlására fordítható, a rendeletet előbb jóvá kell hagyatni az Európai Unióval. "Ha az illetékes bizottság nem tartja túlzottnak a támogatás mértékét, azonnal kihirdetik a jogszabályt" - ígérte a szóvivő. Érdekes módon a parlament mezőgazdasági bizottságának szocialista tagja szerint már kihirdették a rendeletet, a hosszú lejáratú hitelfelvétel lehetősége most is adott. Godó Lajos azt mondja, a 4,6 százalékos kamatozású, tizenöt éves futamidejű, állami kamattámogatású hitelkonstrukció kedvező, mert három év türelmi időt biztosít a gazdáknak.

Godó úgy látja, az agrárkormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy mérséklődjön a gazdák kára. A többi között meghosszabbította a Nemzeti Kárenyhítési Alapba való jelentkezés határidejét: ennek ellenére nem sokan éltek a lehetőséggel. A minisztérium azt is kezdeményezte, hogy piaci árak letörése érdekében a hazánkban tárolt intervenciós készletekből magyar kereskedőcégek vásároljanak fel több százezer tonnát.

A szocialista politikus elismerte, ezek az intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy leálljon az állatállomány vágása, ennek ellenére nem számít drasztikus húsáremelésre. Mint rámutatott: holland hústermelők ma is szállítanak 280 forintos áron Magyarországra sertést, és ezen a csatornán bármikor beszerezhető uniós importhús. Itthon, bérelt földeken sajnos nem lehet önköltségi árú takarmányt előállítani. Ahhoz pedig, hogy földhöz juthassák a gazdákat, meg kellene változtatni a földtörvényt, ám ebben a kérdésben nincs egyetértés a parlamentben, ahol erről a kérdésről éppen ma tartanak ötpárti egyeztetést.

Antal Gábor, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke megerősítette: megalapozottak a félelmek, hogy az állattenyésztők és állattartók egy része tönkremegy, ha nem csökken a takarmánygabona ára. A jelenlegi gabonaárakhoz képest a húsárak alacsonyak, ha nem lesz áremelés, a tenyésztők egy része nem tud talpon maradni. Napról napra többen jelentik be, hogy felszámolják állattartótelepüket és levágják a kocákat. Az elnök szerint Magyarországnak nem érdeke, hogy Hollandiából importáljon sertéshúst. A hollandoknak azért is könnyű a dolga, mert saját kormányuk burkoltan elősegíti a húsexportot, például úgy, hogy a trágyaképződés elmaradására való hivatkozással környezetvédelmi támogatást nyújt a malachúst szállítóknak.

Antal Gábor indokoltnak tartja az elkeseredést: a tenyésztők egy része biztosan tönkremegy. Az unió ugyanis nem teszi lehetővé a sertéstenyésztés közvetlen támogatását. Ez a másik ok a magas gabonaárak mellett, ami miatt itthon csökken a tenyészállatok száma. Olyannyira, hogy ha a mai tendencia sokáig folytatódik, a magyar tenyészállat-állomány könnyen el is tűnhet, akár véglegesen is.

Varjú Frigyes, Magyar Hírlap


fidesz.hu