Éves jelentésében a román kultusztörvényt diszkriminatívnak nevezi, és megállapítja: a román kormány megkülönböztetést alkalmaz az elismert és el nem ismert vallási csoportok között, a kisebbségi vallási csoportok elismertetése pedig továbbra is akadályokba ütközik. Utóbbiak nem részesülnek állami támogatásban sem. A dokumentum élesen bírálja az uralkodó ortodox egyházat, mivel ellenségesen viszonyul más rítusú egyházakhoz, támadja a protestáns és egyéb vallási csoportok terjeszkedési próbálkozásait, egyben nyomást gyakorol egyes kormányzati tényezőkre is. Bár az alkotmány szavatolja a vallásszabadságot, a kormány törvények és rendeletek útján jelentős mértékben befolyásolja a vallási életet, például kötelezővé teszi az iskolai hitoktatást.

A washingtoni külügyminisztérium jelentése kitér a Romániában egyre erősebbé váló antiszemitizmusra is, foglalkozik a zsidó tulajdonok elleni támadásokról, vandál akciókról, a szélsőséges nacionalista kiadványokról. Konkrétan említi az 1930-as éves vasgárdista jelszavait átvevő Új Nemzedék Pártjáról, és elnökéről, Gigi Becaliról, valamint a Nagy-Románia Párt vezetőjéről, Corneliu Vadim Tudorról, aki erőteljesen zsidóellenes írásokat jelentet meg, illetve tagadja, hogy Romániában lett volna holokauszt.

A román nyelvet védené Bukarest

A román nyelv védelméről szóló határozattervezetet nyújtott be az Európai Parlamenthez a román államfőt támogató Demokrata Párt képviselője. Az Európai Néppárt csoportjához tartozó politikus amiatt aggódik, hogy az Európai Unión belül és kívül több országban - így Magyarországon is - megsértik a román közösség jogait, korlátozzák nyelvhasználatát. Azt is kifogásolja, hogy a Moldovai Köztársaság államnyelveként a moldovait határozzák meg, holott az csupán a román nyelv egyik dialektusa. Mindezért felkéri az Európa Tanácsot és az Európai Bizottságot, vizsgálja meg a határon túli román közösségek helyzetét, és lépjen fel határozottan a tolerancia és a soknyelvűség érvényesüléséért.

Magyar Hírlap


fidesz.hu