Hasonló törvényt szorgalmazott az ellenzéki szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) is, de azt a keddi ülésen a képviselők elvetették. A XIX,-XX. század fordulóján fennállt magyar Zichy-féle Néppártban fiatalon politizálni kezdő, de szlovák hazafias törekvései nyomán a konzervatív magyar politikai pártot elhagyó Hlinkát 1906-ban magyarellenes izgatásért egy időre eltiltották a papi hivatástól és kétéves börtönbüntetésre ítélték.

Történészek megjegyzik, hogy Hlinka a szegedi Csillag börtönben Kun Bélával is találkozott. A szlovák nemzeti törekvéseket évtizedeken át képviselő Andrej Hlinka neve az 1907-es csernovái tragédiához is szorosan kötődik. A csernováiak a falu templomának felszenteléskor ragaszkodták hozzá, hogy templomukat a falu szülöttje, Andrej Hlinka szentelje fel, de a szepesi megyéspüspök, Párvy Sándor ezt megtiltotta, mire a hívők fellázadtak, és a csendőrök a lázadók soraiba lőttek.

A tragédiáknak tizenhárom, más források szerint ennél is több áldozata volt. A csernovái sortűz egy évszázada a szlovákok emlékezetében a magyarok egyik főbűneként van jelen. Leggyakrabban a jelenlegi szlovák kormányhoz tartozó Ján Slota emlegeti fel. Az 1938és 1945 között fennállt szlovák fasiszta csatlósállam alatt megalakult félkatonai szervezet, a Hlinka Gárda Andrej Hlinka nevével működött, jóllehet a szervezethez személy szerint Hlinkának nem, de az utódjaként számon tartott akkori állam- és kormányfőnek, a szintén pap-politikus Jozef Tisónak közvetlen köze volt.

A magyar, később a cseh politikai törekvések ellen küzdő, szélsőséges nacionalizmust, klerikalizmust és idegengyűlöletet vegyítő Hlinkát a szlovák történetírás csak az 1989-es rendszerváltás óta jeleníti meg a nemzet példaadó politikusaként, Hlinka 1919-ben néhány társa kíséretében hamis nevekre kiállított lengyel útlevelekkel kiutazott a párizsi békekonferenciára, hogy ott előterjessze "A szlovák nemzetet ért sérelmek" című memorandumát, de amikor kiderült, hogy hamis iratokkal léptek Franciaország területére, a francia hatóságok kitoloncolták őket.

Az 1864-ben született és 1938-ban elhunyt Hlinka holttestét egy majdani szlovák nemzeti mauzóleum felépítésének szándékával bebalzsamozták, később ismeretlen helyre rejtették el, de a holttestet tartalmazó üvegkoporsót azóta is hiába keresik: nyomtalanul eltűnt.

A biztos esélyekkel előterjesztett Lex Hlinka elfogadása nyomán Andrej Hlinka mellszobra a szlovák parlament előcsarnokában kap helyet. Hlinka arcképe egyébként a jelenlegi szlovák ezerkoronás bankjegyen látható.

MTI - fidesz.hu